Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

103 Kereskedelmi meghatalmazott jogkörének bizonyilá^a. 1875"XXXVII jogkörrel bíró kereskedelmi meghatalmazottja és mint ilyen a kereseti 43 § ügylet megkötésére is felhatalmazva volt, minthogy továbbá a felebbezési bíróság ítéletéből, a tárgyalási jegyzőkönyvből és annak mellékleteiből egyáltalában nem tűnik ki, hogy felp. a fentebb megnevezett tanuk által, a S. E. 90. §-ában szabályozott módon a tanuk birtokában levő okiratokkal is kivánt volna bizonyítékot nyújtani és hogy ez irányban kérelmet terjesztett volna elő, és minthogy ekként nyilvánvaló, hogy a felp. által felhívott tanukkal a felebbezési eljárás során bizonyítani kivánt ténykörülmények közömbösek : felp.-nek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság felhívott tanúi kihallgatásának, mint nem perdöntő ténykörülmények bizonyítására felhívottaknak, mellőzése által a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvébe ütköző eljárást követett és a Kt. 43. §-ában foglalt anyagi jogszabályt is megsértette, annál is inkább alaptalannak tűnik fel, mert a felebbezési bíróság a S. E. 64. §-ának megielelőleg azokat az okokat, melyek miatt a felp. által ajánlott tanubizonyitást mellőzte, ítéletében tüzetesen előadta és sa- fentebb kifejtettek szerint az ez irányban felhozott okok és az azokból vont az a jogi következtetés, hogy T. A. B.-t az alapon, hogy ő alp. nevében másokkal számos ügyletet kötött, alp. megbízottjának minősíteni nem lehet, semminemű jogszabályival, ívesül a Kt. 43. §-ában foglalttal nem állanak ellentétben. De nem sértett meg a felebbezési bíróság eljárási szabályt az által sem, hogy felp.-t, ki azt, hogy T. A. B. alp. czég tagja volt és hogy a nevezett alp. czég részéről a kereseti ügylet megkötésére különös megbízást nyert, kijelentése szerint szükségesnek tartotta bizonyítani, ez irányban közvetlen bizonyítékainak előterjesztésére fel nem hivta; mert felp.-nek ama kijelentéséből, hogy ő az emiitett ténykörülményeknek bizonyítását szükségtelennek tartja, okszerüleg következik, de ez a felebbezési bíróság ítéletében meg is van állapítva, hogy bizonyítékai előterjesztésére felhivatott, és mert a S. E.-ben jelesül annak 37. §-a utokó pontjában cs"k az van szabályul megállapítva, hogy a bíróság az ügyvéd által nem képviselt feleket köteles a szükséghez képest cselekményeik vagy mulasztásaik következményeire figyelmeztetni, felp. azonban ügyvédi képviseletben részesült, őt tehát a felebbezési bíróság arra, hogy annak, ha a hozzá intézett felhívás daczára bizonyítékait elő nem terjeszti, mi következményei lesznek, figyelmeztetni és őt bizonyítékai alőadására lí-mételve felhívni nem volt köteles és igy ennek az ujabbi felhívásnak : imulasztása eljárási szabályba nem ütközik. (1896. decz. 18. II. G. 87. sz.1 Meghatalmazott hatáskörének kiterjesztése. 1*1 . C.: L. Lajos miskolczi főügynök a «Tisza» biztositási-társulat képviseletében K. Sdr-dcr ellen 4 frt biztosítási dij megfizetése iránt a szántói járásbírósághoz 1877. júliusban sommás keresetet adott be. Tárgyalásnál alp. kifogást tett a képviseleti jogosultság ellen, mert felp. a «Tisza<5 nevében nem perlekedhetik, a C. alatt felmutatott igazgató-