Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)
Kereskedelmi meghatalmazottak. £9 a czégvezetoi meghatalmazás csak kifejezetten mint ilyen, vagy mint 1875: «per procura» jegyzéssel való jogosultság adható. Alaptalan felp.-nek az az előadása is, hogy a kérdéses megbízás a czégvezetoi hatáskörrel azonos terjedelmű, mert a czégvezetoi megbízás hatásköre a Kt. 37. §-a értelmében bármely kereskedelmi üzlettel járó bármely ügyletre és jogcselekményre kiterjed, mig a C. a. körlevélben H. L. részére nem ily terjedelmű hatáskör, hanem csak az alp. budapesti szállító üzletének vezetésére kiterjedő hatáskör adatott meg. Ennélfogva H. L.-nek mint megbízottnak hatásköre a Kt. 43. §-a értelmében csak azokra az ügyletekre és jogcselekvényekre terjed ki, a melyek az alp. czég budapesti üzletének folytatásával rendszerint járnak és minthogy kötelező jegyek kiállítása nem oly ügylet, a mely valamely kereskedelmi üzlet folytatásával rendszerint jár, ennélfogva meg kell állapítani, hogy H. L.-nek a C. a körlevél szerint adott hatáskör kötelező jegyeknek alp. czég nevében való a'áirására ki nem terjed. Alaptalan felp.-nek az az előadása, hogy a kereskedelmi meghatalmazott hatáskörének kötelező jegyek aláírására való kiterjedése abból következik, hogy a Kt. 43. §-a második bekezdésében kötelező jegyek aláírása mint különös meghatalmazást igénylő ügylet, felemlítve nincs, mert a 43. §. második bekezdésének az első bekezdéssel való összehasonlításából ».z tűnik ki, hogy a 43. §. második bekezdésében felemlített ügyleteket t. i. váltók kiállítását, kölcsönök felvételét és perek folytatását a törvény olyan ügyleteknek minősiti, a melyek a kereskedelmi meghatalmazott hatáskörébe különös meghatalmazás nélkül semmi esetben sem tartoznak és mert e körülményből és abból, hogy kötelező jegy kiállítása mint jogczim nélkül való kötelezettségvállalás, váltók kiállításával egy tekintet alá esik, az következik, hogy a kötelező jegy kiállítása olyan ügylet, a melyre a Kt. 43. §. első bekezdése szerinti meghatalmazotti hatáskör külön meghatalmazás nélkül ki nem terjed. Minthogy pedig az A. a. kötelező jegyekre alp. czég nevében H. L. van aláirva és felp. nem is állítja, hogy H. L. erre külön meghatalmazást kapott; minthogy ez az aláírás alp. czéget valódisága esetén sem kötelezi és igy az a körülmény, hogy valódi-e, nem döntő; minthogy ugyanebből folyólag nem döntő az a körülmény sem, hogy felp. a kötelező jegynek jóhiszemű birtokosa-e, ennélfogva e nem döntő körülményekre felhívott bizonyítékok mellőzésével felp.-t az A. a. kötelező jegyre alapított keresetével elutasítani kellett. Bpesti T.: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét, a benne felhozott indokoknál fogva, helybenhagyja. C: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik az elsőbiróság Ítéletéből átvett indokokból és még azért, mert a rendeletre szóló kötelező jegy nem bizonyítási eszköz, hanem a követelést megállapító okirat, melynek érvényességéhez sem a kötelezettség jogczimének felemlítése, sem az érték elismerése nem szükséges; mert az ily kötelező jegy hátirattal és pedig üres hátirattal is átruházható, mely átruházással a köte-