Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

Képviselőválasztási bíráskodás. 79 A kir. C. első sorban azt vette vizsgálat alá, vájjon a kérvény- 1899: XV. ben vannak-e oly szabatos és határozott ténybeli adatok előadva, melyek t"cz" alapnl szolgálhatnának, a bizonyítási eljárásnak, a kifejezett és előzetes beleegyezés szempontjából való elrendelésére. A kérvényezők a képviselőnek a panaszolt tényekre vonatkozó előzetes és kifejezett hozzájárulását a felhivott tanuk vallomásaival, ugy azokból a körülményekből vont okszerű következtetés utján kívánják bizonyítani, hogy a képviselő a pártvezetőség legfőbb emberének, b. B. A.-nak sógora, annak házában minden két-három napban megfordul, a szoros rokoni kapcsolaton alapuló ezen összeköttetés feltételezi, hogy a pártmozgalmakat is egymással megbeszélték, de sőt a választást megelőző napon, vagyis 1905. január 25-én sógora házánál tartózkodott s igy a választóknak etetését-itatását és jogtalan őrizetbe vételét közvetlen tapasztalatból észlelte. Tekintettel azonban arra, hogy a kifejezett beleegyezés és előzetes hozzájáruláson alapuló feltétlen érvénytelenségi ok fogalmi meghatározása csak tények által válik megállapíthatóvá, a tanuk pedig szintén csak oly tényekre hallgathatók ki, amely tények alkalmasak emez érvénytelenségi ok tényálladéki elemének birói felismerésére, a kérvényben nedig sem önállóan, sem a tanukkal kapcsolatba hozhatóan, ily szabatos és határozott tények elő nem adattak, enélkül pedig a tanukhoz kérdés sem intézhető: ennek a bizonyítási eszköznek alkalmas volta a tényálladék megállapítása szempontjából felismerhető nem volt, az okszerű következtetés pedig csak nyomozat utján válhatnék bizonyítási eszközzé, e «kifejezett» beleegyezés fogalma azonban a következtetésekre épített bizonyítási módot egyenesen kizárja. A kir. C. a most kifejtettekhez képest, a bizonyítás elrendelését ezekre az érvénytelenségi okokra vonatkozóan sem találta indokolhatónak (261/905.) (Dr. Beck Marczell.) 150. C. II. t.: Ami az egyes szavazatoknak 'mint érvényteleneknek megállapítását és tehát azoknak leszámítását illeti, kiemelendő, hogy minden szavazatnak mint közjogi ténynek alaki szabályossága a szavazási jegyzőkönyv mint közokirat által lévén igazolva, érvénvessége mellett jogi vélelem harczol. Az ily szavazatok hatályának megerőtlenitése, tehát érvénytelenségük megállapítása utján vizsgálata annak, hogy a képviselő elnyerte-e az összes érvényes szavazatok általános többségét, két előfeltételhez van kötve. Az egyik az, hogy ama választók határozott megnevezése mellett, kiknek szavazatait érvényteleníteni kívánják, tüzetesen megjelöltessenek azok! a konkrét tények az azokra vonatkozó bizonyítékokkal, mely tények! a törvényen alapuló érvénytelenségi okot képezik; mert tekintettel a 84. §-ra is, a bizonyítási eljárás alapjául csakis ily tények szolgálhatnak, mint a rnielyefc a törvény által használt általános kifejezések és fogalmak (mint fenyegetés, erőszak, izgatás, etetés, itatás) tartalmát meghatározzák. Ebből következik^ hogy oly szavazatnak mint érvénytelennek megtámadása, mely magában a kérvényben megjelölve láncsen, uj