Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

Képviselőválasztási bíráskodás. 75 (Sándor János.) 139. C. II. t.: A Curia a felhozott alaki kifogást mind a két tirányban alaposnak találta. Annak igazolására ugyanis, hogy kérvényezők a választásra érvényes válas't'i n'v'e^yzékben foglalt választókkal azo~os személyek, a kir. közjegyzői tanúsítvány a 21. §. ide vonatkozó rendelkezésének magyarázatát és alkalmazását illetőleg kifejlődött állandó birci gyakorlat szerint csak akkor fogadtatik el, ha a személyazonosságot a kir. közjegyző vagy ennek a közokirat felvételénél eljárt helyettese a közokirat tartalmából megállapithatólag saját közvetlen tudomása alapján tanusitja, a kérvény záradékát képező kir. közjegyzői tanúsítvány pedig az eljárt kir. közjegyzői helyettes részéről olyan kijelentést, hogy a kérvényezőket személyesen ismeri, nem foglal magában. (237/905.) (Markbreit Gyula.) 140. C. II. t.: Az a kifogás nem volt figyelembe vehető, hogy Vizakna község területén a kérvényezőkkel hasonló nevü egyének is laknak, mert e tekintetben nem e körülmény, hanem az l?nne döntő, ha a választó jogi névjegyzékbe a kérvényeik nevétől nem megkülönböztethető más hasonló nevek volnának bejegyezve, amit azonban a kifogásoló nem is állított. (154/905.) Azonossági tanúsítvány alaki kelléke'. (Bauer Mihály.) 141. C. I. t.: Az indokolás 1. pontiéban (említett kif^gá^nak helyt kellett adni a következő okokból: Az 1886. évi XXII. t.-czikk 63. §-a meghatározza, hogv kikből áll a köz^ésri elüljáróság, ezek kö^t többekkel együtt az esküdtek és a kör- vagy községi jegyző is tagjai az elöljáróságnak: a m. kir. belügyminiszter által 126.000/902. sz. alatt kiadott rendelet 37. §-ának rendelkezése szerint azonban a községi elöljáróság hatáskörébe utalt ügyeknek kiadványait a jegyző és a biró irják alá s ezzel egyezik' a megtámadott orsz. képviselő meghatalmazottja részéről bemutatott, a községek baliga Ugatásáról szóló helyi szabályrendelet 23. §-ának intézkedése is. Minthogy pedig az emiitett belügyminiszter! rendelet a törvénynyel ellentétben nem áll, és minthogy az 1899. évi XV. t.-czikk 21. § ában megkívánt községi tanúsítvány alaki kellékeire nézve a fennálló szabálvok az iránvadók: kétségtelen, hogy a kérvényezőknek a választói névjegyzékben foglalt választókkal való személvazonosragáról nem a községi biró és jegyző, hanem a bíró és két esküdt által kiállított tanúsítvány a fent jelölt törvény és rendeletszakaszok követelményének nem felel meg, minélfogva a kérvény az 1899. évi XV. t.-czikk 31. §-ának b) pontja alapián visszautasítandó volt. A kérvényezőknek az eljárási költség megfizetésében való marasztalása az imént emiitett törvény 129. §-án alapszik. (292/905.) (Markbreit Gyula.) 142. C. II. t.: A B) alatti hivatalos /bizonyítvány kiállítására vonatkozó kifogás, minthogy az a bizonyítvány Vizakna város tanácsa