Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

60 Képviselőválasztási bíráskodás. 1899: xv. ugyanis eltérően a z előző és kifejezett beleegyezéstől, mint büntetőjogi t.-cz. 6> g fogalom a fenforgó esetekre alkalmazva positiv közreműködő tevékenységet feltételez, annak tehát oly tényekben kell nyilvánulni, amelyek czélzatukra nézve minden kétséget kizáróan nemcsak a bűnös eredmény szándékos előidézésére, elkövetésének reábirására, előmozdítására vagy könnyítésére irányulnak, hanem azt valóban előidézik, előmozdítják és könnyítik is; de a kérvényezők kérvényükben egyetlen ilyen concrét tényt sem hoztak fel; azok a tények pedig, hogy a képviselő többed magával a választó kerület községeiben is ellátogatott, hogy huzamosb ideig Désen, mint a választás helyén tartózkodott, hogy a pénzküldeményekről tudomással bírt és más ezekhez hasonlók, ha valók is, egyáltalán nem merítik ki a büntetőjogi részesség tényálladékát. (245/905.) Választási költség nagyságából. (gróf Zichy Jenő.) 111. C. II. t: A kérvényezők kérvényükkel elutasittatnak. A kérvényezők a választást megtámadják és kérvényüket az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §-ának 2. és 6. pontjaiban felsorolt feltétlen érvénytelenségi okokra alapítva, kérik az említett képviselő-választást bíróilag érvénytelennek kimondani. A kérvényezők meghatalmazottja a mai tárgyalás folyamán kijelentette, hogy a részesség vádját csak annyiban tartja fenn, a menynyiben a képviselő oly összeget bocsátott pártja rendelkezésére a pártvezetőségnek, a mely túlhaladja a törvényben megenged2tt alkotmányos költségeket s azon netaláni fölösleg a pártvezetőség által a törvényben tiltott etetésre és itatásra fordíttatott volna: és ekként a képviselő, bár nem szándékosan, de gondatlan módon azt megkönnyítette. Azonban az idézett törvény 6. §-ában körülirt részesség kétségtelenül szándékosságot feltételez, az elkövető részéről; tehát a kérvényezők meghatalmazottja által állított vétkes (culposus) részességet a törvény nem ismeri, minélfogva a kérvényezők meghatalmazottjának idézett kijelentése ellentétben áll a törvény által meghatározott részességnek lényeges alkatelemével. (65/902.) (Szemere Miklós.) 112. C. II. t.: A képviselő személyes visszaéléseiből származtatott feltétlen érvénytelenségi okokra vonatkozó esetek, ugy a közvetlen ténykedés avagy •— a törvény 6. § ában foglalt irányelvekre való figyelemmel — a visszaélésekben való részesség körülményeire, valamint a törvénytelen befolyásolás czélzatának ismérveire nézve, — azok okozati összefüggésének kimutatásával, avagy valószínűvé tételével — határozottan megjelölendők; kérvényezők azonban azt nem is állították,