Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

43 Képviselőválasztási bíráskodás. meg, vagy az ily halasztást a választási elnök rendelete ellenére a szavazatszedő küldöttség elnöke követte el. A szavazás megkezdésének elhalasztása reggeli 10 órán tul nem terjedhet. Az eldöntendő kérdés tehát az, mi értendő a szavazás megkezdésének? Kétségen kivül két tényező szükséges hozzá: egyik, hogy a szavazás actusa lehetségessé tétessék; a másik, hogy valaki tényleg szavazzon. Világos ez a törvény amaz egymással összefüggő szavaiból is, hogy «az elnök a szavazást megkeadette», mert az elnök nem kezdi a szavazást, hanem a jelentkező szavazó szavazatának elfogadásával megkezdeti (megkezdette). Minthogy pedig a fenforgó esetben a III. szavazatszedő küldöttségnél a választástvédők beismerése és a jegyzőkönyv tanúsága szerint reggeli 10 óra 50 perczig szavazás nem történt és a 3. §. 20. pontjával szemben közömbös, hogy ezt mi okozta; minthogy azáltal a szavazás megkezdésének elhalasztása, és pedig reggeli 10 órán tul haladó halasztása tényleg elkövettetett; minthogy ez az egész választásra s annak eredményére kiható tényt képez, mert az egyes küldöttségek s illetve azok elnöke részéről a szavaztatás törvényes idejének meg vagy meg nem tartása éppen ugy, mint a szavazatok elfogadása, visszautasítása s ezekkel kapcsolatosan a záróra kitűzése és a szavazás más biztositékainak figyelembe vétele vagy mellőzése, a választás egységességénél fogva, a választás érvényességére való hatása tekintetében a törvény rendelkezésének megfelelően számításba veendő és bírálandó meg, és minthogy a fent hivatkozott 20. pont rendelkezésénél fogva a szavazás megkezdésének egyes küldöttségnél elkövetett törvényellenes elhalasztása kihat az egész választásra: mindezeknél fogva a 3. §. 20. pontjában meghatározott érvénytelenségi ok fenforgását megállapítani és ennek alapján a fent jelölt képviselőválasztást érvénytelennek kimondani kellett. (140/905.) „Nyilvánosan és élőszóval szavazás" fogalma. (Dr. Molnár Jenő.) 3. §. 22. p. 87. C. II. t: A kérvény IX. tétele alatt, hivatkozással a törvény 3. §. 22-ik pontjára, azt is állítják kérvényezők, hogy több esetben nem élő szóval történt a szavazás; a mire nézve azonban azt az egyetlen esetet hozzák fel, hogy B. Lajos választási elnök A. Antal szavazótól meg sem kérdezte, hogy kire kíván szavazni, még is beíratta szavazatát. Kiemelendő itt mindenekelőtt, hogy a törvénynek ide vonatkozó rendelkezése nem egy-két szabályellenes szavazatra, hanem általában a szavazás módjára vonatkozik; a mi pedig A. Antal esetét illeti, a kire nézve a választási elnök eljárását a M. J. javára mint részrehajlót tüntetik fel a kérvényezők, a szavazók lajstromának tanúsítása szerint ezen választó szavazata nem M. Jenő, hanem T. Antal részére van bevezetve. (346/902.)