Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

Képviselőválasztási biráskodás. 23 meg, nem. férhet kétség ahhoz, hogy e vendégség sem volt egyéb a pártgyülésnek vendégséggel kapcsolatos folytatásánál. _____ Megerősíti ezt az a tény, hogy N. Z., miséző plébános, a mise után azonnal és egyedül ebédelt meg H. G. tanyáján és ebéd után azonnal visszatért a városba, az ebéd tehát a miséző plébános tiszteletére rendezettnek nem tekinthető. (455/1902.) Közvetlenség. (Dr. Kiss Ernő .) 37. C. II. t.: A kérvény IV. száma alatt — az 1899: XV. t-cz. 3. §-ának 6-ik és 10-ik pontjaira való hivatkozással — kizárólag az etetés és itatásra vonatkozó visszaélések vannak csoportosítva s igy miután kérvényezőknek az az állítása, hogy K. F. és megnevezett társai több szolnoki választónak 5—10 koronát adtak s azokat a vendéglőbe küldték, lényegileg nem etetés és itatásra alapított megtámadási okra vonatkozik, eme kérelemre nézve a bizonyítási eljárásnak a felhozott jogalaptól eltérő irányban való elrendelése mellőzendő volt. (469/1902.) (Jakabffy István.) 38- C. II. t.: Nem rendeltetik el a bizonyítás arra nézve, hogy K. S. a nagypeszeki ref. lelkész asztalán a választók etetése és itatása czéljából 50 koronát otthagyott. Mert maga az otthagyás nem oly tény, melyre a kérvényben felhozott érvénytelenségi okok valamelyikét alapítani lehetne. (886/902.) Akarat befolyásolhatósága. (Enyedy Lukács.) 39. C. I. t.: A Curia 3. §. 10- pontja alapján a megnevezett 4, s ezenfelül még 6 választónak E.-re adott szavazatát mondotta ki érvénytelennek, mert ezekre nézve semmiféle elfogadható adat nincs arra, hogy ezek a .vendégség előtt visszavonhatlanul el voltak határozva E.-re szavazni. (455/1902.) Alkalmatlan eszköz. (Gróf Tisza István.) 40. C. II. t.: Tekintve, hogy annak a megítélésénél, hogy valamely megvendégelése alkalmas eszköz arra, hogy a választópolgár politikai jogának gyakorlására irányadó befolyás érvényesülhessen, az illető választó személye is olyan tényező, amely tekinteten kivül nem hagyható; már pedig a székes főváros belvárosának még szegényebb sorsü választó polgárairól sem feltételezhető társadalmi állásuk és értelmiségük tekintetbe vételével az, hogy azért a csekély anyagi előnyért, amelyet egy közönséges vacsorának, azzal járó italoknak ingyenes élvezete nyújthat, magukat befolyásoltatni s addigi pártállásuktól eltánto/ittatni engedjék. (251/1905.) = Ezzel ellentétben a C. I. t. Hasonló körülmények között a N y i r y Sándor esetében 208/1905. sz. alatt vizsgálatot rendelt el. 1899: XV. t.-cz. 3. §. íi. P.