Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

Képviselőválasztási bíráskodás. 1899:xv. kalmaztassék és fia, báró G. M., honosítása esetleg- a visszahonositás , 'Q\ jellegével felruháztassák. 5. §. 1. p. Ámde a 48. §. 2. bekezdése értelmében magyar állampolgár­nak csak az tekintendő, a ki a törvény hatálybalépte napjáig pt év óta a magyar korona országai területén, habár több helyen megsza­kítás nélkül lakott és valamely belföldi községben az adózók lajstro­mába be van vezetve; minthogy azonban a kérvényezők meghatalma­zottja tagadta az.t, hogy báró G. 0. az 1879: L. 1-cz. hatálybalépte előtt bármikor öt éven át szakadatlanul az ország területén lakott és valamely községbe az adózók lajstromába föl volt véve, a védelem pe­dig e részben bizonyítékot nem szolgáltatott, ennek bizonyítására nem is ajánlkozott, sőt azt sem mutatta ki, hogy báró 'G. 0. valamely község kötelékébe felvéve volt, minek folytán az a kifogása is, hogy a katona-adót nem fizetvén, az adózók lajstromába fel sem vehető, ielesik. Ennélfogva a vitás kérdés eldöntésénél az 1879 : L. t.-cz. 48. $-a sem nyerhetvén alkalmazást, báró G. 0. magyar állampolgárnak ez alapon sem tekinthető. Az előadottak vezették a m. kir. Curiát annak a megállapítására, hogy báró G. 0. magyar állampolgár soha nem volt, ennek pedig az a jogi következménye, hogy fia, báró G. M., magyar állampolgárságot leszármazással az 1879 :L. t.-cz. 2. §. 1. pontja és )a 3. §. rendel­kezéséhez képest nem szerzett s ekként ő reá, mivel a igyermek rend­szerint atyja állampolgárságát követi, az 1879 : L. t.-cz. 19. §-ának 1 pontjában megállapított vélelem alkalmazást nem nyerhet. Ezek szerint nem alapos, a védelemnek az az érvelése, hogy báró G. M. mindig magyar állampolgár volt, és hogy akkor, (amikor a ma­gyar állampolgárok közé való felvétele iránt 1900. évben a im. kir. belügyminiszterhez folyamodott, tévedésben volt. Nem váltoatat a (dólígíon a 2., 3., 4., 5. lalatt csatolt bizonyítvá­nyokkal igazolt az a tény, hogy báró G. M. a magyar állam kötelé­kébe lett felvétele előtt Nemes-Militics községben és Bács-Eodrog vár­megyében a legtöbb adót fizetők közé 1893. évben föl volt véve, ez alapon a képviselőtestületi, illetve törvényhatósági bizottsági tagságot elnyerte, az országgyűlési képviselő választók 1901. évre érvényes név­jegyzékébe felvétetett, esküdtbirósági szolgálatra összeiratott és mint hadházi illetőségű besoroztatott, nem pedig azért, mert ezek a ihatósá­goknak olyan rendelkezései, a melyek a fent előadottakkal •és jaz 1879 : L. t.-cz. különleges rendelkezéseivel szemben a magyar állampolgárság bizonyítására elfogadható törvényes alapul nem szolgálhatnak. Kétségtelen lévén ezek szerint az, hogy báró G. M. a magyai állampolgárságot csupán a kérvényhez E) alatt csatolt, a m. kir. bel­ügyminiszter által az 1879 : L. t.-cz. 11. §-ának megfelelőleg kiállított honosítási okirattal 1900 november 15-én, mint elbocsátott osztrák ál­lampolgár nyerte el, és az állampolgári esküt a G) alatti szerint

Next

/
Thumbnails
Contents