Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

72 Ktk. 120.. 122 §§. Azonban a mély és oly szük uton, hogy két szekér egymás mellett el nem mehet, vádlott szekerével lassan haladt, a testi épség elleni kihágás főismérve a sebes hajtás önként elesik. De a vigyázatlanság sem terheli a vádlottat, mert ennek a vizsgálat adatai által meg nem czáfolt vallomása szerint ő az érintett mély és szük uton szénával megrakott szekerébe fogott ökreit vezetve csendesen ment, s részint az ut keskenységénél és kanyarodásnál fogva, részint p(zért, mert a szekéren volt széna a keskeny utat egészen betöltötte, sem előre, sem hátra nem láthatott, és igy az általa addig nem ismert mély és keskeny uton haladtában nem is volt azon helyzetben: hogy a véletlenül szekere alá került három éves M. B.-t észrevehette volna. E körülmény tehát kizárja a testi épség elleni kihágás másik alkotó elemét: a vigyázatlanságot. (1884. jun. 25. 2521. sz.) 215. Bpesti T.: Az elsőfokú bíróság Ítéletének vonatkozó indokait helyeselve, a kir. itélő tábla is ugy találja, hogy S. L. kérdéses elgázoltatása alkalmából, csakis nyolcz napi gyógyulást szükségelt, s igy könnyűnek minősítendő. Nem forogván fenn tehát súlyos testi sértés, a Btk. 310. §-a nem alkalmazható, a 301. §. pedig azért sem, minthogy jelen esetben szándékosságról szó sem lehet. Másrészről azonban az összes tanuk egybehangzó vallomásából, sőt magának vádlottnak előadásából kiderül, hogy a szótan forgó alkalommal: mások személyét veszélyeztető módon sebesen és vigyázatlanul hajtott, s így az idézett törvényszakasz által tiltott, hivatalból üldözendő s még el nem évült kihágásban vétkesnek volt felismerendő. (1887. jan. 26. 35942/86. sz.) ! C: Hh (1887. decz. 29. 4383. sz.) Veszélyes vadállat engedély nélküli tartása. 121. §. 216. (Bm.): Az alispánnak másodfokú Ítélete, mely szerint R. S. az ellene veszélyes vadállatnak hatósági engedély nélkül való tartása által elkövetett kihágás miatt emelt vád alól felmentetetett, helybenhagyatik, mert rókakölyök nem tekinthető oly veszélyes vadállatnak, melynek tartására a Ktk. 121. §-ában meghatározott hatósági engedély szükséges. (1883. okt. 24. 2243. sz.) Veszélyes kutya elövigyázatlan tartása. 122. § 217. (Bm.): Minthogy az orvosi látleletből kitűnik, hogy a panasz tárgyává tett kutyaharapás által sértett félen súlyos testi sérés okoztatott: ennélfogva a jelen ügy elbírálásánál nem a Ktk. 122. §-a, hanem a C.-nak hason esetekben többrendbeli Ítélete tanuságas zerint is a Btk. 310. §-a lesz alkalmazandó. (1881. jan. 2. 1985/k. sz.) =- L. alább 221. sz. a.