Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Ktk. 79., 81 . 84. 55. RAár pedig ez a tény büntetendő cselekmény alkatelemeit foglalja magában, következéskép a Bp. 385. §. 1. a) pontjába ütköző semmiségi. ok ebben az esetben fen nem forog. (1902. november 17. 9880. sz.) Titkos kéjelgés. 149. Bpesti Főkap.: Vádlott m. évi szept. 15. óta szolgálatban nincs, tisztességes keresetet igazolni nem képes, titkos kéjelgést űzött, miért is a Ktk. 81. §-a alapján elmarasztalandó. (Bm.): Hh. (1880. nov. 11. 169/k. sz.) Részejséj és lerészeg'tés mind közrend elleni kihágás150. G. S. az isteni tisztelet alatt részegen a templomban a szószékre felment, s ott érthetetlen szavakat kiabálva, a szószéket öklével verdeste. (Bm.): A megye alispánjának másodfoka ítélete, az elsőfokú Ítélettel együtt feloldatik és az iratok az illetékes királyi bírósághoz áttétetni rendeltetnek, mert panaszlott cselekménye, mely által uz állam által elismert vallás szertartásai gyakorlatára rendelt helyiségben nyilvános botrányt követett el, a Btk. 191. §-nak tényálladékát tünteti elő, mely fölött a közigazgatási hatóságok nem bíráskodhatnak. (1881. nov. 8. 1466. kih. sz.) 151. Gyöngyösi jb.: I. rendű vádlott sértett ablaka alá menvén, kiabált sértett férjének «gyere ki katya tót agyonüt!ek». I. rendű vádlott azt állítja, hogy öntudatlan ittas állapotban volt s mivel ittas volta igazolva van, I. rendű vádlottat a Kik. 41. §-ába ütköző közcsenl elleni kihágás vádja alól a Btk. 76. §-a alapján felmenteni kellett. Mivel azonban a fentebbiek szerint részeg állapotban az utc?án botrányt okozott, ugyanő a Ktk. 84. §-ába ütköző közcsend elleni kihágásban vétkesnek nyilvánítandó. (1885. jan. 23. 100) Bpesti T.: Hh. (1885. ápr. 14. 10680.) C.: A felebbezés visszautasittatik. (1885. decz. 18. 6183.) 152. Bpesti T.: Kétségtelenül bizonyított tény, hogy vádlott nagy mértékben ittasan jelent meg a sértett vendéglőjében, a tértetthez poharakat vágott, üvegeket összetört, asztalokat és székeket feldcntögetett, szóval botrányosan viselte magát; majd rendűml való fenyegetés után távozott, egy óra múlva azonban újból visszatérve, bottal kezében a garázdálkodást folytatta; a sértett még azzal is terheli, hogy őt meggyalázó kifejezésekkel illette. A vádlott mindezekkel szemben azzal védekezik hogy ő miről sem tud, nigyi'oku ittassága miatt. A tanuk valloir.á :ai a sértett panaszát igazoják a sértő kifejezések használatának kivételével, de a fent kiemelt tényekből kétségtelen az is, hogy nagyon ittas volt. Ily körülmények között a kir. T. vádlott cselekményében az ingó dolgok megrongálásra irányzott szándékot íelismerheíőnek nem ta-