Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Ktk. 75. §. 47 cselekménynek megtorlása forog fenn, minélfogva az ügy az illetékes kir. bírósághoz volt áthelyezendő. (1881. jan. 3. 222/k. 1880. sz.) 140. V. J. megyei fegyveres hadnagy K. J.-t az atyjánál történt lopás felől a község házánál kikérdezte, anélkül, hogy ő a vizsgálat teljesítésével felsőbbségétől megbízást kapott volna. K. J. vele feleselt, mire a hadnagy őt egyszer arczul ütötte. C: Az országos közegészségi tanács felülvéleményében határozottan kijelenti, hogy a K. J.-nek vádlott által szenvedett arczul ütése, előbbinél utólag kifejlődött arczhüdéssel okozati összefüggésbe hozni nem lehet: minthogy ekként vádlott, panaszoson testi sértést nem is ejtett, cselekménye, a mennyiben azt nyilvános helyen a községházánál követte el, a Kbtk. 75. §-ának intézkedése alá eső közrend elleni kihágást képez. (1881. jan. 27. 7733.) 141. (Bm.): Az iratoknak az illetékes kir. bírósághoz való áttétele rendeltetik el, mert vádlottaknak azon cselekménye, hogy panaszló nőt eiőszakkal fajtalanságra kényszeríteni akarták, nem a k. b. t. 75. §-ában minősített kihágásnak, hanem a b. t. 321. §-ában körülirt bűntett kísérletének esetleg a 261. §-ban körvonalozott vétségnek ismérveit foglalja magában, melynek megvizsgálására és elbírálására közigazgatási hatóságok nem illetékesek. (1881. ápr. 28. 423/k.) 142. M. L. az utczán özv. M. J.-néval szóvitába elegyedett és haragjában M. J.-nét földhöz vágta és haját megtépte. C: Sem könnyű testi sértés, sem becsületsértés tényálladéka fenn nem forog. Nincs bebizonyítva, hogy a sértett — habár rövid ideig is — munkaképtelenné vált, vagy hogy egészségében szenvedett sérelem által megzavarodott volna; a klönnyü testi sértés ennélfogva ki van zárva. De a vádbeli cselekmény becsületsértést sem képez, mert vádlott saját beismerése, valamint a tanuk vallomása szerint a panaszlót földhöz verte és haját megtépte; e szerint szándéka nem a panaszló becsületének, hanem testének megsértésére lévén irányozva, ez utóbbi körülmény a becsületsértést zárja ki. Ezek folytán az elkövetett cselekmény verekedés kihágásnak volt minősítendő. (6616/881. 1882. jan. 27.) 143. Bpesti T.: K. Sz. magánvádló által panasz tárgyává tett s a tárgyalás során beigazolt ama cselekmény, hogy vádlott az utczán mellen ragadta és földre teritette magánvádlót, nem foglalja magában azon ismérveket, melyek a verekedés által elkövetett kihágás tényálladékához a Kbtk. 75. §-ának értelmezésénél fogva megkívántatnak; hanem mint egyoldalulag elkövetett meggyalázó cselekmény a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés tényálladékát képezi; miután azonban magánvádló nem felebbezett, a minősítést szigorítani ugyan nem lehetett, de a büntetést a becsületsértés vétségére meghatározott nemben kellett kiszabni. (1882. febr. 20. 48926.) C: Hh. (1882. okt. 14. 5648.)