Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Ktk. 41. §. 11 a töltöttnek mondott forgópisztolyt a korcsma udvarán volt fák közé rejtette. A következő napon, november 4-én délelőtt ismét betért a korcsmába, ekkor is :o-tt találta többek társaságában V. A.-t, és mivel ennek társai ót megrohanták olyképen, mintha le akarták volna tartóztatni: ez okból kifutott most az udvarra, a forgópisztolyt a rejtekhelyről kivette s azzal a korcsmához ment, hol a forgópisztolyt a korcsmából éppen kijött V. A.-ra szegezte. De V. A. futásnak eredt, s ő azt egy darabig üldözvén, utóbb abban a hiedelemben, hogy V. A. visszatér, a korcsmához lesbe állott, azzal a szándékkal, hogy mostoha nagyatyját, ha arra jön, ott lövi agyon. Csalódott azonban, mert V. A. helyett K. J. és P. J. mentek a korcsmához, akik őt megrohanták, lefegyverezték és letartóztatták. Bpesti T.: A vádlott által leirt cselekménynél jelen volt tanuk lényegben megerősítik a vádlott vallomását, és a tanuk vallomásából az is kitűnik, hogy vádlott a korcsmában V. A.-t ismételten kérdőre vonta, hogy ez utóbbi első ízben ki akart térni vádlott elől, utóbb azonban türelmét vesztve, vádlottat csakugyan szidalmazta és azt mondta, hogy vádlott is olyan gyújtogató, mint vádlott atyja volt, mire a vádlott előbb a korcsmából távozott, utóbb azonban forgópisztolylyal üldözőbe vette V. A.-t. D- J. és K. Sz. tanuk vallották ugyan azt is, hogy akkor, amidőn vádlott forgópisztolylyal kezében üldözőbe vette V. A.-t, a forgópisztoly kakasától származóknak vehető csettenéseket hallottak. De lehetséges, hogy a nevezett tanuk arra nézve, hogy csettenéseket hallottak, tévedésben vannak. Ilyképp eme körülmény nincs bebizonyítva. Ezekhez képest, mivel a forgópisztolynak V. A.-ra szegezése magában véve éppen ugy nem tekinthető a gyilkosság megkezdésének, hanem csak előkészületi cselekménynek, mint a lesben állás is, de külömben sem igazoltatott, hogy vádlott a gyilkosság véghezvitelét alkalmas eszközzel megkezdette, vádlott nem mondható ki bűnösnek a gyilkosság kísérletének bűntettében. Ennek elestével vádlott csak a gyilkossággal való fenyegetést követte el s emiatt mondatott ki bűnösnek a Ktk. 41. §-ában meghatározott közcsend elleni kihágásban. (1887. aug. 1. 27,100. sz.) C. : Hh. (1888. április 6. 8291/887. sz.) 28. Nagyváradi T.: Vádlottnak az a ténykedése, hogy azért, mert az apját és testvérét terhelő követelésnek megfizetése iránt sértett által felszólittatott, az étkezése közben használt kést, maja ennek elvétele után egy darab fát felkapva, sértettet megöléssel fenyegette, a kir. törvényszék végzésének helyes indokolása szerint, a szándékos emberölés kísérletének bűntettét nem állapítja meg; azonban vádlottnak eme ténycselekményében a Ktk. 41. §-ába ütköző kihágás jelenségei fenforognak (1892. május 2. 1270.) C: Hh. (1892. szept, 21. 7380.) 29. Vádlott panaszos kocsisa a fahordásról ittasan tért haza, miért is panaszos neki a lovak leszerszámozását meg nem engedte, hanem haza küldte