Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

180 St. 30., 31. §§. A St. 30. és 31. §-ai alapján csak az időszaki lap kiadója (tulajdonosa) felelős. A fokozatos felelősség (13. és 33. §.) ki van zárva. 30., 31. §. 453. Egy nyitrai közművelődési és közgazdasági hetilap politikai czikkeket tett közzé. A közvádló az eljárást a lap kiadótulajdonosa ellen tette folyamatba, aki ellen a St. 30. és 31. §-ba ütköző vétséget a nyitrai tsz. megállapította. A budapesti T. az eljárást megszüntette, mivel a St. 31. §-a «ugy értelmezendő, hogy első sorban a szerkesztő és csak azután a kiadó felelős.» C: A kir. itélő táblának neheztelt végzése megsemmisíttetik. Mert a St. 31. §-a határozottan a kiadót jelöli ki a törvényben elősorolt feltételek betöltése nélkül kiadott időszaki lap közzétételére kimért büntetés tekintetében felelősnek, s ugyanaz tűnik ki a St. 30. §-a 3. pontjának tartalmából is, mely szerint a szerző vagy szerkesztő a kiadó mellett csak együtt jótállónak tekintetik, amely mellékkötelezettsége a szerzőnek vagy szerkesztőnek csak ugy képzelhető, ha e kötelezettség első sorban a kiadót vagy tulajdonost terheli, s minthogy a St. 30., 31. §§-aiban szabályozott sajtó rendőri kihágások, s a sajtó utján elkövetett, ugyanazon törvény 1. fejezetében foglalt, s a Btk. szerint elbírálandó sajtóvétségek nem egy természetűek, az ezen rendőri kihágásokra vonatkozó felelősségi sorozatot a 13. és 33. §§-okban felállított sorozattal ugyanazonositani nem lehet. (1882. febr. 22. 836. sz.) = Hogy a St. 30. §-ában foglalt összes kötelezettségekért a kiadó felelős, ezenkivül meg van állapítva a C. következő ítéleteiben: 1892. évi 10,657. sz., 1893. évi 11,966. sz., 1895. évi 5983. sz. és 8521. sz. lia részvénytársaság a lap kiadója, sajtójogilag az felelős, aki a társaság nevében eljár. 31 g 454, C: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A védő a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján azért jelentett be semmiségi panaszt, mert 0. K. vádlott nem volt a «P. Tagblatt> czimü lap kiadója és mert az a cselekménye, illetőleg mulasztása, hogy a bevádolt czikkek megjelenését, mint igazgatósági elnök nem akadályozta meg, a vádbeli cselekmény tényá'l idékát nem állapítja meg. A semmiségi panasz alaptalan, mert a sajtó-törvény 31. §-a az ott meghatározott vétség tényálladékát nem a politikai tartalmú czikk megjelenésének meg nem akadályozásában, hanem abban állapítja meg, amiben a vádlott bűnösnek mondatott ki, - hogy a kiadó anélkül, hogy a törvényszabía tvztositákot latette volna, politikai tar a'ma időszaki lapot adott ki. Minthogy periig kétségbe nem vont tény, mely a lapból is kitűnik, hogy a «P. Tagblatt» czimü újságnak kiadótulajdonosa a «katholikus irod. r.-t.», melynek üzletvezető igazgatója a bevádolt czikkek megjelenése idején O. K. vádlott volt; — minthogy a büntetőjog általános elvei szerint jogi személy büntetendő cselekményt nem követhet el, hanem büntetőjogi felelősséggel azok tartoznak, kik annak nevében eljárnak. (1904. jun. 1G. 5598. sz.)