Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

844 Btk. 401. és 402. §§. 2452. S. várraegye területére nézve, az orvvadás^at és a vadászati kihágások megszüntetése végett 1901. jan. 10-én 133,641/1900. sz. alatt kiadott bel­ügyminiszteri rendelet szerint, a vadak eladása, vétele és szállítása csak a vad jogos szerzését igazoló bizonyítványok előmutatása mellett történhetik. E bizonyítványokban először a vadászati jog tulajdonosa, bérlője vagy ezek meghatalmazottja bizonyítja azt, hogy a bizonyítvány k'sáretében forgalomba bocsátott vad az ő tulajdonához vagy bérletéhez tartozó vadászterületen ej­tetett el, másodsorban a község bírája tanúsítja, hogy a bizonyítvány ki­állítója csakugyan a községi vadászterület tulajdonosa, illetőleg bérlője. Vád­lott ez igazolványokban a vadak számát jogosulatlanul nagyobbra változtatta az által, hogy az igazolványokban benn nem foglalt vadakat is bele szúrt a szövegbe, továbbá kitöltetlen, de aláirt igazolványokat a kiállító tudta és beleegyezése nélkül kitöltött. G: A vadak forgalomba hozatala végett az idézett rendeletnek megfelelően kiállított bizonyítványok tartalmának abból a czélból való megváltoztatása, hogy a jogos szerzés a valóval ellenkezőleg a vadak nagyobb számára kiterjedően bizonyittassék, a Btk. 401. §-ban megha­tározott okirathamisitás tényálladékának megállapítására kétségtelenül al­kalmas, h a a vonatkozó bizonyítványok vadak eladása, vétele vagy szállítása czéljából tényleg használtatnak. (1803. jul. 1-én 6123.) 2453. Bpesti T.: Vádlott a Btk. 401. § ában tiltott cselekményt azzal követte el, hogy a panaszos nevére postai utón megküldött 95 frt 92 kr. összeget a postai kézbesítést elismerő vevényen panaszos nevének oda írásával hamisan nyugtatta s a csakis czimzett nyugtájára, kiadható pénzt ily módon felvette. C: Hh. (1896. febr. 11. 2527/95.) =•-=• Azonos: a levélhordóról is: C. 1890. decz. 3. 11,233. 2454- Bpesti T.: A Kt. 313. § ának azon rendelkezése, hogy a szerződés érvényéhez elegendő, ha az okirat a kötelezett fél által «alá­iratik», nem magyarázható ugy, hogy aláírás alatt csupán írott alájegyzés értendő. Ama szó jelentésében ugyanis nemcsak a kézzel és Írásban tett jegyzés foglaltatik, hanem a forgalomban használatos v. megálla­podás szerint alkalmazott minién oly jelzés (facsimile, nyomtatás stb.), mely az illető irat tartalmának elismerését jelképezi. A panaszos czég­nek a G. Á. czéggel oly megállapodása volt, hogy a bélyegzővel jegy­zett megrendelési lapok kötelezők. Az igy kiállított kéziratok aláirottak­nak tekintendők, s a [bélyegzőnek ily körülmények között való jogtalan használása az aláírás hamisítását képezi. _...... C: Hh. (1896. márcz. 12. 1429.) pr, £jj .- — ;• -jS '* •:• * ';J 1% « 2455. Szolnoki tsz.: P. P. ügyvéd a tninjelkép beszerzett vál­tón látható L. A. forgatói aláírást vezette a váltóra, de L. A. csak költött név, melyre csak formalitás kedvéért volt szüksége. P. P. eljá­rása magánokirathamisitás bűntettét nem képezi, mert a ki nem létező

Next

/
Thumbnails
Contents