Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)
Btk. 70. §. 89 221. Zs M.-et neje felbujtására meggyilkolták. A meggyilkolt fiai Zs. Jés Zs- F- az anyjuk tervezte merényletről tudomással birtak s azt sem fel nem jelentették, sem annak megakadályozására semmit sem tettek, atyjukat nem is figyelmeztették. A másodbiróság ezt mulasztás által elkövetett bünsegélynek minősítetteC: Habár vádlottak ellenében be van bizonyítva, hogy tudomással bírtak azon merényletről, melyet anyjuk néhai férje ellen tervezett; minthogy azonban nevezett vádlottak határozottan tagadják, hogy a czélba vett bűntett elkövetését bármiképen előmozdították, vagy könynyitették volna, reájuk nézve az elsőfokú bíróság felmentő ítélete helybenhagyatik. (1888. jan. 24. 6716/1887. sz.) Társtetteség fogalma. 222. B p e s t i T.: A Btk. 70. §-a rendelkezéséből kétségtelen, hogy 70, § a tettestárs cselekménye ellentétben a fizikai bűnsegéd közreműködésével, a mely csak a bűncselekmény «előmozditására vagy könnyitésére» irányul, tettességi, vagyis- oly cselekedetet feltételez, mely a bűncselekmény véghezvitelének alkotó- elemei közé tartozik. (1902. június 30. 4513. szám.) C: Hh. (1902. aug. 26. 7619. sz.) 223. C: A több személy által együtt vagy közösen elkövetett bűncselekmény esetében nem zárja ki a tettestársasáig fogalmát azon körülmény, hogy egyikük csekélyebb tevékenységet fejtett ki a többieknél a tett végrehajtásánál. (1889. jan. 3. 10498/1888. sz.) 224. [C: B. T. és férje B. M. ellenében be van bizonyítva, r-ogy nemcsak tudomással birtak a tervezett gyilkosságról, éá annak végrehajtásáról, hanem épen ő benne és nejében fogamzott meg a gyilkossági eszme, ők voltak, kik ismételt biztatás és reábeszélés folytán reábirták Ö. M.-t arra, hogy a gyilkosság kísérletét, illetve későbben a gyilkosságot elkövesse. Minthogy tehát ezen két vádlott szolgáltatta a bűntett elkövetésére alkalmas mérget, minthogy a fentebbiek szerint egyedül ők voltak okai annak, hogy a gyilkosság megkiséreltetett, illetve végrehajtatott: őket mint felbujtókat a Btk. 69. §. 1. pontja értelmében kellett bűnösöknek kimondani. Nem fogadható el a másodfokú bíróságnak azon érvelése, hogy az előleges megállapodás folytán gyilkos-sági bűnszövetség jött volna léke olyíormán, hogy a czélba vett akarategységnál fogva, Ö. M. vádlott cselekménye valamennyi vádlottra nézve ugyanazonos, a valamenynyien közvetlen tettesi minőségben szerepelnének és ebben volnának bűnösöknek kimondandók. A gyilkosság bűntetténél épen ugy, mint más bűncselekményeknél a Btk.-nek a részességről szóló intézkedései találnak alkalmazást, és vádlottaknak a gyilkosság, illetve ennek kísérleténél való közreműködése, a Btk. 69—74. §§. alapján bírálandó el.