Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 361., 362., 363. §§. 729 Vádlott két őröltető: V. I. és G. T. felszólítása folytán az általuk adott 40—50 kr. jutalomért az ő buzájokból vámot nem vett. C: Vádlott ez által a malomtulajdonosoknak, kiknek érdekelt előmozdítani kötelességében állott, tudva és akarva vagyoni kárt okozott oly czélból, hogy ez által magának és vádlott társainak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen. Vádlott ezen cselekménye a Btk. 361. §-ába ütköző s a 363. §. szerint minősülő hűtlen kezelés bűntettének tényálladékát állapítja meg s ebben F. Miklós tettesnek, V. Ilia és G. Tódor pedig, kik az általuk adott jutalommal F. Miklóst a vám elengedésére rábírták, a Btk. 69. §. 1. pontja szerint felbujtóknak tekintendők. (1893. okt. 12. 406. sz.) 2113 Sértett az általa vett szőlőtermés leszedésével s a mustnak az ő edényeibe elszürésével B. M. vádlottat bizta meg. B. M. taposta a szőlőt a kádban s ez alatt a vele egyetértő V. L. és neje a kútból ve'ckrszárr.ra hordták a vizet, amelyet a napszámosként felfogadott M. Gy.-vel a kádba öntettek. A 20 hl.-nyi mustba ekként 250 liter viz került; a must megnyulósodott s megromlott. B. M. a hl.-ként 14 írttal kikötött vételárat sértettől felvette s az igy szerzett 35 frt hasznon V. L. és nejével megosztozott. U. Gy. a tervbe beavatva nem volt. Részt a nyereségből nem kapott. Debreczeni T.: Hh. a tsz.-nek a cselekményt csalás vétségévé minősítő (Btk. 379., 380. §§.) ítéletét. C: B. M. vádlott a megbízóját károsító, magának és másnak pedig, jogtalanul vagyoni hasznot szerző tényt hajtott végre. B. M. ez által hűtlen kezelésnek tettesévé, a megbízás viszonyán kívül álló, de hozzájárulásukkal a megbízottat cselekménye elkövetésében elősegítő V. L. és neje pedig annak részeseivé váltak. Mindhárom vádlott a Btk. 361., 363. §-ai alá eső hűtlen kezelés büntette, illetőleg (a 92. §. alk.) vétsége miatt, B. M. mint tettes, V. L. és neje, mint bűnsegéd. ítéltettek el. U. Gy. vádlott terhére a vádbeli cselekmény alkotó elemei a Btk. 82. §-a szerint nem lévén beszámíthatók, a Btk. 75. §-ára tekintettel felmentetett. (1900. ápr. 3. 5795.) Indítvány a hűtlen kezelésnél. Ül 14. Bpesti btő tsz.: Vádlottak a Btk. 361. §-a alá eső és a 363. §. szerint minősülő hűtlen kezelés büntette miatt emelt vád alól' felmentetnek. A tsz. ítéletét azon körülményre alapítja, hogy a sértett felek a tettesek megbüntetésére irányuló indítványukat a Btk. 116. §-ában meghatározott időn belül visszavonták. A Btk. 361. §-a ugyanis általános szabály gyanánt felállítja, hogy a hűtlen kezelés csak a magánfél indítványára üldözendő. Ezen szabály alól kivételt állit fel a Btk. 362. §-a. Ezen kivétel a 363. §-ban újra nem említtetik és igy a 362. §-ban említett rendelkezés a 363. §-ra ki nem terjeszthető. Bpesti T.: A Btk. nem azt mondja: «a hűtlen kezelés indítványra üldözendő^, hanem a 361. §-ban meghatározván a hűtlen kezelés vétségének tényálladékát, erre nézve nyilvánítja ki, hogy: «a bűnvádi eljárás csak a sértett fél indítványára indítható meg». A kivétel szo-