Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 361., 362., 363. §§. 727 Bpesti T.: E cselekmény a Btk. 362. §-a értelmében hivatalból megtorlandó, a 361. §-ába ütköző, a 363. §. szerint bűntetté minősülő hűtlen kezelést képez; mert ennek a vádlottnak már állásánál fogva tudnia kellett azt, hogy az úttestre szállított kőanyag az útalap tulajdona. De hivatalos minőségénél fogva e vádlottnak azt is kellett tudnia, hogy a megye közönségét megkárosítja azzal, ha a közmunka-szolgálmányt megrövidíti oly módon, hogy az e czimen már tett szolgálmányt újból teljesítményül felszámolni s betudni enged. (1891. ápr. 15. 9881.) 2110. S. A. és B. V., mint az a—i kereskedelmi és iparbank pénztárnoka és könyvelője a könyvvezetés körüli üzelmeik által a bankot nagy összegben megkárosították: a bank több követelését hamis könyvelések utján eltüntették s aí végből, hogy állandóan kedvező üzleti eredményt és nyereséget feltüntető hamis mérlegeket állithassanak elő, a bank több tehertételét is szintén hamis könyvelés utján elenyésztették. C: Önálló büntetendő cselekményt a magánokirathamisitás csak azon esetben képez, ha az a Btk1. Í401. §-ában megbatározott feltételeknek megfelel; és a 403. §. is ily okiratot feltételez. Már pedig a Btk. 401. §-a által megkívántatik, hogy az okirat olyan legyen, amely két vagy több személy között jogviszonyt állapit mejg s amely által a jogviszonyban levőnek feltüntetett fél helyzete a hamisítás által a valóságtól eltérŐleg1 és reá nézve- hátrányosan változtatik meg és hogy az ily hamis okirat épen ezen jogviszonyra vonatkozólag és annak megkárosítása végett bizonyítékul használtassék. Vádlottak mint a bank hivatalnokai a bank nevében vezették^ a könyveket. A vád tárgyát képező elkönyvelések által vádlottak és a bank igazgatósága között ily vagyoni viszony meg nem állapíttatott, sem' a vádlottak által a könyvek a kérdéses tételekre nézve a bank ellen bizonyítékul nem használtattak: ennélfogva a Btk. 401. és 403. §-ai alá eső magánokirathamisitás bűntettének tényálladéka meg nem állapitható. Majga a ímérleg nem okirat, hanem csak sommázata a könyveknek; a könyvekbe bejegyzett hamis tételeknek a mérlegbe történt felvétele sem képez tehát okirathamisitást. Miután azonban vádlottak, mint a bank hivatalnokai annak vagyonát kezelték és pedig nemcsak a pénztárt kezelő S. Ágoston, hanem1 a könyvek vezetésével megbízott B. Vilmos is, mert a követelések czimére, érdemére, összegére nézve a könyvek szolgáltatván a bizonyító adatot, a követelések és tartozásoknak, a bizonyítékul szolgáló könyvekbe való bejegyzése vagyonkezelési cselekményt képez, minthogy pedig vádlottak eltitkolás czéljából oly tételeket tüntettek el a nyilvántartásból, a melyek a bank követelései gyanánt bejegyzendők és kitüntetendők voltak s ez által a banknak, melynek érdekeit előmozdítani tartoztak, kárt okoztak, a való tényeknek meg nem felelő elkönyveléseket eszközöltek s a valótól eltérő vagyoni és teherállapot előtüntetésénél közreműködtek s a mérleg meghamisításához alapot szolgáltattak s ez által