Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 359. §. 715 vádi utoii senkinek kártérítést meg1 nem itélt, polgári bíróság előtt még ezután netán folyamatba teendő kártérítési perrel érvényesítendő követelés biztosítására pedig a közigazgatási utón peresített magánjogi igényeknek biztosítása az 1881:60. tcz.-ben meghatározott nton és módon szerzendő. A Btk. 359. §-ában meghatározott sikkasztásnak tekintendő bűntett, illetve vétség egyik alkotó eleme az ingók lefoglalása által szerzett kielégítési alapnak a hitelezők elől való elvonása lévén, az jelen esetben fenn nem forog, nem támadván senkinek az összeirt ingókhói való kielégítéshez joga. Felmentés. (1902. febr. 18. 1085.) = E két — első tekintetre egymással ellentétesnek látszó határozat — egymást értelemszerüleg kiegészíti és a kettő együtt a gyakorlatnak azt a felfogását tárja elő, hogy a Btk. 359. §-a alá nemcsak az egyesek magánjogi igényei biztosítására polgári rendes eljárás utján lefoglalt ingók elsikkasztása tartozik, hanem odatartozik minden más vagyoni igény kielégítésének biztosítására lefoglalt vagy zár alá helyezett dolgok, tehát pl. a bűnvádi eljárás során bűnügyi zár alá vett, a jövedéki eljárás során lezárolt fctb. dolgok jogtalan eltulajdonítása is, fő-feltétel az lévén, hogy a foglalás vagy lezárolás oly jogalapon foganatosíttatott légyen, hogy a törvények szerint annak alapján a foglaltató fél majdan kielégítési jogot szerezhessen. Amely foglalás erre jogalapot nem nyújt, az ilyen foglalás utján zár alá vett ingók elvonása nem állapithatja meg a Btk. 359. §. tényálladékát; — ilyen esetről van szó az előző sorsz. alatt. = A közlőitekhez képest a Btk. 359. §-a alá vonatott a kir. pánzu ügyigazgatóság által a jövedéki kihágási eljárás során lefoglalt dolgok elsikkasztása, mert ez a foglalás a kiszabandó pénzbüntetés erejéig a Harminczad-utasitás 558—560. §-ai értelmében dologi biztosítéki jogot teremt a kir. kincstár érdekében s igy a lefoglalt dolgok a kir. kincstár pénzbeli igényeinek biztosítására is szolgálnak (C. 1894. jun. 15. 316.). — Hasonlóképen a Btk. 359. §-a alá vonatott a községi elöljáróság által lezárolt ingóságok eltulajdonítása is (C. 1894. szept. 13. 6752.). ~ A 2060. esettel ellentétes elvi alapon áll a következő eset. 2061. A vádlott a bűnvádi nyomozás során a nyomozó hatóság (rendőrség) által zár alá helyezett dolgokat idegenítette el. C.: Vádlott (az igy zár alá vett dolgok felhasználásáért) a Btk. 359. §-a értelmében büntetőjogilag felelős mindaddig, mig a zár fel nem oldatott, vagy pedig abban a büntető ügyben, melyben a zár foganatosíttatott, jogerős felmentő Ítélet nem hozatott. Az ezen büntetőjogi felelősségének tartama alatt elkövetett és a Btk. 359. §-a alá eső büntetendő cselekmény beszámítása nem szűnik meg az által, hogy később" felmentő Ítélet hozatott, mert a büntetendő jogsérelem a hatósági zár megsértésével teljesen bekövetkezett, a 359. §-ban foglalt tényálladék befejeztetett. (1898. márcz. 23. 3790/97.) 2062. C.: A pénzbüntetés behajtásának felfüggesztése nem jogosítja fel a végrehajtást szenvedettet a pénzbüntetés behajtása czéljából lefoglalt dolgok elidegenítésére. (1901. ápr. 18. 2229.) A foglalás szabályszerűségének jelentősége. 2063. A bűnvádi nyomozás folyamán a rendőrség ezukrot foglalt le bűnjelként a vádlottnál. Ezt vádlott eladta.