Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 358. és 359. §§. 713 nek és ennélfogva G. Ernő sértett félnek nem tekintethetvén, a B. Ferencz elleni bűnvádi eljárásnak megindítása sem függ az ő indítványától. Ekkép a jelen esetben a Btk. 358. §-nak végbekezdése nem nyerhet alkalmazást. (1895. máj. 8. 2829.) 2053- DebreczeniT.: Az egyes községi lakosok, ezek között károsok, S. L. községi kondászt a jószágok után darabonként fizették. Ebből folyólag sértettek és e vádlott között a viszony ugyanaz, a mi a gazda és cseléd között fennáll. Ekként a Btk. 358. §. utolsó pontja és a Btk. 343. §. értelmében S. L.-nak sikkasztási cselekményei csakis magánvádra vonhatók bűnvádi elj araS' ala. C.: A másodbirósági ítéletben kifejezésre jutott az a jogi nézet, mely szerint «sértettek és vádlottak között a viszony ugyanaz, a mi a gazda és cseléd között fennálb, egyenes ellentétben van az 1876: XlIL tcz. rendelkezéseivel. Ennélfogva a bűnösség megállapítására nézve a tsz. Ítélete hagyatik helyben. (1897. jun. 3. 10408/96.) 2054. Yádlottnő az anyósa megbízásából és anyósa részére felvette az anyós takarékpénztári betétjét. A pénzt saját czéljaira elhasználta. Az anyós meghalt. Örökösei vádlottat a felvett pénz elsikkasztása miatt feljelentették. Később azonban kijelentették, hogy nem kívánják a vádlott megbüntetését. C: A vádlott és az elhalt közt fennállott meny és anyós viszony nem rokonság s így nem esik a Btk. 358. §. végbekezdésében felhívott 342. §. meghatározása alá. Ekként tehát az örökösöknek az a kijelentése, hogy vádlott megbüntetését nem kívánják, felmentés alapját nem képezhetvén, vádlott bűnösségét megállapítani kellett. (1898. máj. 11. 10018/1897.) 2055- C: A (biztosító társasági) ügynök (a biztosító társasággal szemben) a Btk. 358. §. 3-ik bekezdésében és a Btk. 343. §-ában jelzett azon egyének sorába nem tartozik, kik másnak szolgálatában vagy fizetésében állanak. Ezeknél fogva a Btk. eme §-aiban foglalt amaz intézkedés sem nyerhet vádlott ellen alkalmazást, miszerint az ellene panaszolt sikkasztás magánvádra volna üldözendő. (1898. okt. 5. 9048. sz.) — Lásd a Btk. 342. és 343. §§-nál lévő eseteket is. Végrehajtási sikkasztás tárgya. 2056. C.: A Btk. 355. §-ába ütköző sikkasztásnak, valamint a 359. §. 359. §-ában meghatározott sikkasztásnak tekintett bűncselekmény tárgyát csakis ingó dolog képezheti. A föld termékei,' ínig a földtől el nem választatnak, nem ingók, hanem ingatlanok. (1893. jan .27. 6582/93.) 2057. Vádlott ingatlanára árverés tüzetett ki. Vádlott az árverés előtt a házból 2 drb cserépkályhát és egy takaréktüzhelyet, az udvarról pedig az 5 öl hosszú léczkeritést eladta, s azoknak az árát felhasználta, az istálló padlózatát pedig feltüzelte.