Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 336. §. 3. p. 639 336. §. 3. pontjában meghatározott bűntett forog fenn. (1895. nov. 22. 7938/1894.) = Azonos: C. 1892. okt. 1.2. 9416., C. 1895- okt. 22. 203., C. 1903. febr. 10. H98 = „Ellenkező: C. 1894. aug. 16. 7423., C. 1895. nov. 22. 7938/1894. 1801. C: Nem minősítette a lopást a Btk. 336. §. 3. pontja szerint, midőn vádlott a lopás elkövetése után a zárt kaput belül­ről feltörve, távozott el. (C. 1887. máj. 17. 431.) 1802. Bpesti T.: Zs. Antalné az elzárt perselyt egyedül lopta el. Az a körülmény, hogy ő a perselyt más egyén által t'irette fel, nem enyészteti el reá nézve a lopásnak a 336. §. 3. pontja sze­rinti minősitését; mert a feltörés nemcsak szándékának megfelelt, ha­nem az ő tudtával és jelenlétében történt. (1891. jan. 19. 50801/90.) C: Hh. (1891. decz. 15. 3872.) 1803. (C. 75. döntv.) A Btk. 336. §-ámk 3. pontja alá esik a lopás, ha a lopás cizéljából a zár vagy a megőrzésre szolgáló egyéb készület nemi az áitvétel színhelyén töretett fel. Indokok: A lopásnak, — tekintet nélkül az értékre — bűntetté minősítését illetően a Btk. 336. §-ának 3. pontja az elkövetés tekintetében két egymástól teljesen független módo­zatot külömböztet meg, u. m.: a) ha a lopiás épületben, bekerített helyen, vagy hajón követtetik el, hova a tolvaj betörés vagy bemászás után jutott; b) vagy ha a lopiás czéljából a zár vagy a megőrzésre szolgáló egyéb készület feltöretett. Mindkét módozat megegyezik abban, hogy a nagyobb aka­dály legyőzésével véghezvitt lopás súlyosan büntettessék, de el­tér abban, hogy mig az első helyhez van kötve, addig az utóbbi ahhoz kötve nincsen s ennél a minősítésre nézve teljesen kö­zömbös az, hogy a zár vagy készület a készület elvétele helyén vagy ezen kivül töretik-e fel, mert a legyőzendő nagyobb aka­dály, melyet a> tulajdonos vagy a birtokos ingó dolgának meg­őrzésére felállított, nem a helyben, hanem a zárban vagy ké­születben található. Hogy a fent érintett két körülmény az elkövetés módjára nézve egymásra kiható viszonylatban nem áll, kitűnik a tör­vénynek vagylagos rendelkezéséből és indokolásának ama téte­léből, amely szerint a hely önállólag minősítés elemét nem képezi és támogatja azt az a tapasztalat is, hogy a megőrzésre

Next

/
Thumbnails
Contents