Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

626 Btk. 333. §. 1743. C: A (szóban lévő) lopások, mint különböző károsok klárára, különböző időszakokban és részben különböző helyen elkövettettek: egy akaratelhatározással végrehajtótoknak s folytatólagos egy bűncselek­ménynek nem vehetők. (1902. febr. 13. 1285.) = Azonos: C. 1900. decz. 28. 7601., C. 1892. szapt. 6. 3038. sz. 1744. Ugyanazon helyen és időben az összebeszélt vádlottak közül A. a trágyadombról, B. egy tinó nyakáról lopott el 1—1 kolompot; majd ugyan­ott és ugyanakkor A. feltörte a sértett kunyhójában az ő bezárt ládáját, ez onnan sértett csizmáját kilopta, mialatt B. vádlott kivül őrt állott. C: A nyilt helyről való kolompoknak ellopása, mint vétség, beleolvad a kunyhóban levő záros ládának feltörése mellett elkövetett csizmalopás, mint súlyosabb minősítésű és büntettet képező lopásbía. Vádlottak eme lopásai egyrészt vétséggé s másrészt bűntetté szót nem tagolhatok és vádlottak a lopás bűntettében (Btk. 333., 336. §. 3. p.) voltak bűnösöknek kimondandók. (1898. febr. 18. 4226.) = Annak indokait, hogy ebben az esetben a Btk. 333., 336. §. 3. p.-a szerint minősitett egy bűntettben B. vádlott is tettestársnak nyil­váníttatott, olv. az 1729. sorszám alatt. = Hasonlóan, a vádlott, ki az egyik sértett asztalfiókját hamis kulcscsal ki'nyitva, lopta el annak ingóit, és ugyanakkor az ugyanott lakó másik sér­tett 60 fillért érő mellényét is ellopta nyilt helyről, csak a Btk. 333. §-ába ütköző és a 336. §. 4. p.-ja szerint minősülő lopás bűntettében nyilvánít­tatott bűnössé. (0. 1898. jan. 19. 3943. sz.) 1745. Vádlottak a sértett kamaráját, melyben több ingóság volt, vésővel lopási czélzattal kiásni akarták; a cselekményt a közbejött körülmények folytán be nem fejezhették. Rövid időre rá vádlottak, ugyanazon tanyáról 50 frt értéken alóli 3 drb malaczot loptak. C. : Vádlottak ellen egy akaratelhatározással, de két cselek­vőséggel, nem egyszerre, hanem egymásután véghezvitt lopás forog fenn. A cselekmény a folytatott bűntett törvény szerinti egységében olvad egybe. E szerint több cselekvőség; de csupán egy cselekmény forogván fenn: külön megkisérlett és külön rbevégzett deliktumról, vagyis a tárgyi bűnhalmazat fogalma alá eső cselekményekről szó nem lehet. A kérdés tehát az: vajon (ez az egy) cselekmény bevégzett, aviagjx megkisérlett lopásnak minősitendő-e? Jelen esetben a véghezvitt lopás csak vétséget, mig a megkisérlett lopás büntettet képez. így a Btk. 66. §-ában meghatározott enyhítés mellett is a lopás bűntettének kí­sérlete súlyosabban büntetendő, mint a lopás vétsége. Ezeknél fogva vádlottak csak a lopás bűntettének kísérletében (Btk. 333., 336. §. 3. p. 65., 70. §§.) voltak bűnösöknek kimondandók. (1897. jun. 11- 10,481.) == Azonos: C. 1900. jan. 18. 37471. sz. (vádlott a sértett nyitott ket­reczéből egy 4 koronánál többet érő pulykát lopott el és ugyanott és ugyanakkor egy lakattal bezárt ketrecz ajtaját is felfeszitette, avégből, hogy az abban Folt libákat is ellopja; ezt a cselekményét azonban tettenkapása következté­ben nem fejezhette be: «vádlottnak egy czélra irányult ténykedése a rész­letek szerint fel nem osztható, hanem az együttesen, még pedig a súlyosabb beszarnitás szerint minősítendő; a lopás kísérletének büntette súlyosabb be­számítás alá esvén, mint a befejezett lopás vétsége : vádlott csupán a lopás kísérletének bűntettében (illetőleg a 92. §. alkalmazása folytán, annak vétségében) volt bűnösnek kimondandó.»

Next

/
Thumbnails
Contents