Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 333. §. 617 tétében is fontossággal bir s mindkét irányban ép oly törvényes oltalmat igényel, mint a természetnek testtel biró, különvált és az emberi uralomnak alávethető darabjai. Mindezekből a tábla azt a meggyőződést merítette, hogy a villamosság, a villamos áram is dolog s annak tekintendő a Btk. szempontjából is. Már magában véve az a körülmény, hogy a villamos áram nem testi dolog, kizárja azt, hoigiy1 a villamos áram ingatlan dolognak minősíttessék; de egyébként is az a körülmény, hogy a villamosság tovább vezethető, egyik helyről a másikra vihető anélkül, hogy tulajdonságában, jellegében változást szenvedne, már magában véve kétségtelenné teszi, hogy a villamos áramot csak az ingó dolgok közé lehet sorolni. C: A semmiségi panaszokat, mint alaptalanokat elutasította. (1903. febr. 3. 973.) -- Azonos: C. 1898. jan. 19. 9899. sz. (a vádlott 3 hónapon keresztül több lámpán fogyasztotta a villámot, mint ahány lámpára előfizetett: a C. a bűnvádi eljárás folyamatba tételét — lopás czimén — rendeite el). — C. 1903. ápr. 15. 3325. sz.: A szakértők véleménye (hogy t. i. a villamos áram nem «dolog», hanem «erő», «energia») nem zárja ki, hogy az a tárgy, melyet a természettudomány erőnek nevez, a Btk. 333. §-a szerint dolognak minősíttetik. Ez az erő ugyanis az ember uralma alá hajtható és gazdaságilag a «jószág>^ fogalma alá esik. Ily értelemben dolognak tekintendő a villamos vállalat gépeivel a természet anyagából kiválasztott, kifejlesztett azon erő is, mely a kifejlesztéstől kezdve az elhasználásig tényleg a vállalat korlátlan rendelkezése alatt áll olykép, hogy azt sodronyaival tetszése szerinti helyre továbbithatja, elszigetelheti, átruházhatja, mérheti, értékesítheti. Az a körülmény, hogy e tárgy nem a közönséges módon tapintható, hanem szakértők szerint csak hatásaiban észlelhető és érezhető, annak dologi minőségén mitsem változtat; elég, ha az habár csak hatásai utján is, birtokba vehető olykép, hogy abból másokat kizárhatunk. A mi ily értelemben birtokban állhat, az a Btk. 333. §-a értelmében alkalmas tárgya a lopásnak. A törvény ily értelmezése nem jelenti a dolog fogalmának hasonszerüség utján való kiterjesztését, nem alkot uj büntetendő tényálladékot, hanem szoros törvénymagyarázat, «a dolog» jogi fogalmának alkalmazása egy oly tárgyra, mely a 1 udomány haladása előtt az ember hatalma alá és annak birtokába vehető nem volt, a tudomány jelen állásában és annak eszközei utján azonban jelenleg már birtokba vehető és ennélfogva a dolog jogi fogalma alá vonható. E szerint a Tábla nem tévedett, midőn a villamos «áramot» a dolog fogalma alá vonta, annak eltulajdonítását elvételnek tekintette s igy a cselekményt büntetendőnek (lopásnak) nyilvánította. De alaptalan a semmiségi panasz abban a részében is, hogy a vádbeli tett a Kbtk. 127. §-a szerint minősítendő. E szakasz az idegen ingó dolognak eltulajdonitási szándék nélkül való használatát helyezi külön büntetés alá s igy csak a használatra, de nem az elhasználásra alkalmazható. Vádlott az áramot el is használta. A minősítés helyesen történt a Btk. 333. §-a és nem a Kbtk. 127. §-a szerint.) — Ellenkező: A bpesti tsz., mint felebbviteli bíróság, azon esetben, nidőn vádlott a budapesti «Telefon Hirmondó» vezetékét egy titkos huzal segítségével magához bevezette és azt igy a társaság tudtán kivül és dij nélkül használta, amely idő alatt az előfizetők semmit sem hallhattak, a következőleg itélt: «A villamos áram a természetnek egyik erőnyilvánuiása, de mint ilyen, a i«dolog» fogalma alá nem vonható, azaz: nem ingó dolog, tehát a lopásnak sem alkalmas tárgya. A tsz. a vádbeli cselekményben a Kbtk. 127. §. 1. pontjába ütköző tulajdon elleni kihágásnak tényelemeit ismerte fel azon okból, mert a villamos erőt avagy áramot gépnek segélyével állítják elő és vezeték, hálózat viszi azt áram alakjában a fogyasztóhoz, a fogyasztás pedig nem egyéb, mint a gépek termelési és a hálózat továbbítási munkájának felhasználása, ami pedig magának a gépnek és hálózatnak bizonyos mérvű használata s ez által a gép munkájának használata is. Midőn