Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 333. §. 615 --- Hasonló határozat: C. 1893. máj. 10. 10,441/1892. sz. (ha a község szolgálatában álló erdőőr a felügyelete alá tartozó erdőrészből fákat vág ki s azokat eladván, a vételárt megtartja: lopást követ el); azonos: C. 1891. szept. 30. 2118. sz. 1712. C: Vádlott a szénát a káros belső laktelkén lévő csűrnek, illetve istállónak padlásáról vitte el jogtalan eltulajdonitási szándékból, a tulajdonos beleegyezése nélkül. Az 1894: XII. t.-cz. 93. §. a) pontja szerint valamely gazdasági terménynek ellopása csak az esetben képez mezőrendőri kihágást ha a lopás gyümölcsös kertből, faiskolából avagy a mezőről történik. Ez a jelen esetben fenn nem forog. Ennélfogva a valónak megállapított tény nem mezőrendőri kihágás, hanem lopás. (1903. okt 13. 8360.) — Azonos: C. 1895. szept. 18. 7867. sz. (a mezőről már betakarított és a káros szérüs kertjében elhelyezett gazdasági termények ellopása nem vonható az 1894: XII. t.-cz. 93. §-ának a) pontja alá, hanem a Btk. 333. §-ába ütköző lopás alkatelemeit foglalja magában). ™ Ellenkező: C. 1896. szept. 30. 9219. sz. (gazdasági termények szérüs kertből való elvitele az 1894: XII. t.-cz. 93. §. a) pontjában meghatározott, mezőröl való lopásnak tekintendő), — C. 1897. szept. 30. 10,788/1896. sz. (a v. a mezőn szénatartóból, tehát épületből lopta el a lóherét, a lopás helye tehát nem mező, sem egyszerűen bekerített hely, hanem szilárd anyagból emelt épület volt, ennélfogva lopás vétsége volt megállapítandó). 1713. Vádlott ipari és világítási czélra használta a gázt üzletében; amaz olcsóbb áron számíttatik, mint ez. Ehhez képest két külön gázóra volt is alkalmazva. Vádlott az ipari czélokra szolgáltatott gázt az ipari vezetékről gummicsövön jogtalanul világítási czélokra vezette el. Ezzel a társulatnak mintegy 50 korona kárt okozott. B pesti tsz., mint felebbezési bíróság: A járásbíróság abból a felfogásból indulva ki, hogy a gáz azzal, hogy a társulat valamely helyre azt bevezeti, ennek birtokából még nem kerül ki, hanem mindaddig, mig a fogyasztás a gázórával igazolható módon meg nem kezdődik, a társulat birtokában i evőnek tekintendő: vádlottat azért, mert világítási czélra fogyasztotta az ipari gázt, és mert igy a társulat birtokából, ennek beleegyezése nélkül és megkárosításával, olcsóbb világítási anyagot nyereségvágyból jogtalanul szerzett: lopás vétségében mondotta ki bűnösnek. Ez a felfogás büntetőjogi szempontból el nem fogadható, mert vádlottnak szerződésszerű magatartása a gázfogyasztás módja iránt a panaszló társulat közegeinek is ellenőrzése alatt állott. A vádbeli eset ravasz fondorlat hiányában kizárólag polgárjogi szerződésszegés szempontja alá esik és nélkülözi az eljárás során vitatott csalás, sikkasztás, vagy lopás bűncselekményének a Btk.-ben körülirt ismérveit és lételemeit. Tényleges kár igazolása hiányában a vádbeli cselekmény a Kbtk. 127. §-ának 1. bekezdése végpontjában körülirt tulajdon elleni kihágás fogalma alá sem vonható. (1900. nov. 17. 51,570.) 1714. Vádlott üzletében villamos világítás volt berendezve. Vádlott a fővezetékhez az áram-mérő előtt egy hamis vezetéket kapcsolt be. Az e hamis vezetéken keresztülhaladó villamos áram tehát kikerülte az áram-mérőt. Ennélfogva az e'aen a hamis vezetéken keresztül elhasznált villamos áram mennyiségét