Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

42'3 Btk. 266—2HS. §§. foglalt kedvezményben, ennélfogva a járásbíróság fölmentő ítélete megsemmisítendő és vádlott bűnösnek volt kimondandó. €.: Hh. (1901. nov. 22. 7025. sz.) 1188. Vádlott a kir. járásbíróság előtt A. M. ellen polgári pert tétetett ügyvéde utján folyamatba s 'etnnek: az ügynek a tárgyalása a főmagánvádlónak, mint alperesi ügyvédnek kértére elhalasztatott. A vádlott a vád alapját képező beadványában sürgette a kir. járásbíróságot ügye elintézésére s illetne sürgette, hogy a tárgyalás újból tűzessék ki s a pernek szerinte soká húzódó halasztásból következtetve élt a vádlott azzal a kitétellel, hogy az ő képviselője hagyta magát az A. ügyvédétől, A. F. ügyvédtől megvesztegetni és ugy elnapoltattá'k a tárgyalást, hogy a mai napig mindig várta a. tárgyalást. G: A kir. tsz. által valónak elfogadott az a tény, hogy a vádlott a főmagánvádlóról, mint az ügyvédről azt állította, hogy az megvesztegette ellenfele ügyvédét, a Btk. 258. §. rendelkezésénél fogva bűncselekmény lévén s így a BP. 385. §. 1. a) pontjában foglalt semmiségi ok fenn nem forogván, az alaptalan semmiségi panaszt el kellett utasítani. (1902. jun. 10. 5519. sz.) Rágalmazás miatt indított eljárás felfüggesztése a sértettről állított büntetendő cselekmény elbírálásáig. 267. §. 1189 A rágalmazási ügyben vádlottak sértettről azt állították, h. deszkát lopott. A jbiróság a valódiság bizonyítását megengedte és ezt a rágalmazási perben vitte keresztül a nélkül, hogy a lopás fenn- vagy fenn nem forgását Ítélet tárgyává tette volna, s a megejtett eljárás eredményéhez képest ü rágalmazás kérdésében határozott. Kassai T.: Tekintettel arra, hogy vádlottak! a tárgyalás folyamán a vád tárgyát képező tényállás beigazolása czéljából tanukra hivatkoztak; tekintve, hogy a kir. járásbíróság az eljárást ennek a tényállásnak a bizonyítására ki is terjesztette s az ebbeli eljárás eredményéhez képest a kérdésben is együttesen ítélkezett, a nélkül, hogy a Btk. 267. §. intézkedésénél fogva előbb a kérdéses tényállítás valódisága iránti eljárást elkülönítve fejlesztette s befejézte volna; eme tényleges alaksértő szabálytalanságnál fogva a kir. itélő tábla a kir. járásbíróság ítéletét hivatalból megsemmisíti s ugyanezt a bíróságot utasítja, hogy a fenforgó két tárgyat különítse el, a nevezett vádlottak ellen rágalmazás s illetőleg becsületsértés miatt folyamatba tett eljáráisti a Btk. 267. §-a alapján függeszsze fel, az állított deszkalopás miatt pedig magánvádló ellen az iratoknak a kir. ügyészszel való előzetes közlése s esetleges vádinditványa alapján az eljárást indítsa meg, azt megfelelően fejlessze ki s a kifejlendőkhöz képest .érdemben is bírálja el, s csak ennek jogerős befejezése után hozzon az-előbbi ügyben ujabb határozatot. G: Mindkét fél felebbezése visszautasittatik. (1894. jun. 5. 5129.) Az indítvány visszavonása hivatalból üldözendő becsületsértés esetében. 268. §:, 1190. C: A vádlottat a község házához hivatta, hogy egy úrbéri perből felmerült költségből vádlottra esett 40 kr. fizetésére felhívja; mire a vádlott azt mondta a bírónak: «fízessenek azok, a kik a Jenovay