Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 54. és 55. §§. 23 tekintve végre, miszerint a viselt hivataltól való elmozdítás az elmczditottnak újbóli alkalmazhatására nézve a Btk. 57. §-a első két alienájának terhes következményét nem vonja maga után, s hogy e szerint az 54. §. második bekezdésének a Btk.-nek csupán 55. §-ára korlátolt megszorítása, a töirv.-hozás által irányadókul elfogadott szempontoknak is teljesen megfelel: mindezeknél fogva kimondja a C, hogy a Btk. 54. §. második bekezdésének rendelkezése azon esetekre, melyekre vonatkozólag ÍX törv — eltérőleg az 55. §-tól — nem «hivatalvesztést», hanem «a viselt hivatal elvesztését» rendeli, nem alkalmazható. (1885. jan. 30.) 72. C. : A viselt hivatal elvesztése az állandó birói gyakorlat szerint (42. döntvény) nem tartozik azon mellékbüntetések közé, melyek a Btk. 54. §. 2. bekezdésének esetében mellőzhetők. Abból, hogy az 1894: XXXI. tcz. a büntetőtörvénynél későbbi keletű, nem következik az, a mit a T. kijelent, hogy ugyanis az amabban rendelt büntetések más tekintet alá esnnek; mert a Btk. általános rendelkezései, az annak 1. §-ában kifejtett szabálynál fogva bármely büntetőtörvény által meghatározott esetekre alkalmazandók; alkalmazandók tehát a házassági jogról szóló törvény 121. §-ában megállapított mellékbüntetésekre is. E szerint a T. ítéletének az a rendelkezése, melynél fogva a most id. törv.ben előirt egyik büntetési tétel mellőztetett, a Bp. 385. §-ának 2. pontjában megjelölt semmiségi okot állapítja meg. (1901. nov. 28. 3203. sz.) „Hivatalvesztés" fogalma. 73. A bpesti tsz. vádlottat lopás miatt a megállapított szabadságvesztés- 55 R büntetésen felül «polgári és politikai jogai gyakorlatától* 5 évi tartamra felfüggesztette; a Bpesti T. ezt oda igazította ki, hogy vádlott «a politikai jogok gyakorlására és a hivatalok elnyerésére való képességet» 5 évre elveszti. C: Vádlott 5 évi tartamra hivatalvesztésre és politikai jogai felfüggesztésére ítéltetik. Indokok: E tekintetben az alsóbirósági Ítéleteket azért kellett megváltoztatni, mert az elsőbiróság által a hivatalvesztés helyett kimondott polgári jogok felfüggesztését a Btk. egyáltalán nem ismeri, sőt az ellentétben áll a Btk. 55. §-ának vezéreszmém ével, melyből kiderül, hogy a polgári jogok (a magánjogok) minő a szerződésre való képesség, a végrendelkezési képesség a Btk.-nek egyáltalán nem képezhetvén tárgyát, ezt a Btk. sem fő- sem mellékbüntetésül nem is rendelheti. Ha pedig a polgári jogok alatt nem a «jus civile», hanem a «jus civium» a «jus civis> értetnek, ennek korlátozása nem a Btk. 55. §-a, hanem 56. §-a intézkedéseinek külön tárgyát képezvén, egyik a másikkal össze nem zavarható. De a hivatali képesség elnyerésére való jogosultság sem jelenti azt, amit a Btk. 55. §-ának rendelkezései szerint~á7 «hivatalvesztés» alatt érteni kell. Az 55. §-ban részletezett különböző nemű jogvesztések és korlátozások technikailag kifejezett álta-