Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

20 Btk. 53- §. anyagi bűnhalmazatban lévén egy vétséggel s e szerint a Btk.-nek a bűnhalmazatról rendelkező fejezete, nevezetesen a fenforgó kérdésre a Btk. 102. §-a lévén az irányadó: a pénzbüntetés, eltekintve a- másik elkövetett cselekménytől, akkép szabandó ki, mintha anyagi bűnhalmazat nem forogna fenn s vádlott csakis a kihágásban mondatnék ki bűnösnek. Ezen esetben azonban a pénzbüntetés a Kbtk. 88. §-ába ütköző kihágásra, mint önálló büntetés lévén alkalmazandó: ez behajthatlanság esetében a Kbtk.-ban meghatározott szabadságvesztés-büntetést illetőleg a 22. §. szerint elzárással, nem pedig fogházzal helyettesítendő. (1892. jan. 29. 10.421/91. sz.) =: Azonos: C- 9566/91. (Vétséggel concurráló kihágásra kiszabott 5 frt pénzbüntetés egy napi elzárásra változtattatott át.) 62. C: Büntetőtörvénykönyveink egyik sarkalatos tétele bály, hogy ugyanazon vádlottra egy Ítéletben többnemü szabadságvesztés-büntetés ne alkalmaztassák; nevezetesen a pénzbüntetések átváltoztatásának is, a miniszteri indokolás szerint ily értelemben kell megtörténnie, mely okoknál fogva az ujabbi bírói gyakorlat szerint a pénzbüntetés mindenkor arra a szabadságvesztés-büntetésre változtattatik át, melyet ugyanazon ítélet a vádlottra egyébként megállapít. E szerint a jelen esetben a kihágás pénzbüntetése fogházzal volt helyettesítendő. (1896. okt. 29. 10.041. sz,) == Azonos: C. 1896. jan- 22. 12,120/1895- sz= Azonos még: C. 1901. decz- 18- 7743/1902- szA pénz, mint főbüntetés, halmazat esetén sem változtatható államfogházra. 63. (C. Je. é. 76.) A kolozsvári tsz. akkép változtatta meg1 a jbg. Ítéletét, hogy G. J. vádlottat a Btk. 293. §-ban körülirt párviadalra való kihívás vétsége miatt is bűnösnek mondta ki és 3 napi államfogházra ítélte; egyúttal pedig a vádlottra a Btk. 261. §-a alapján már kiszabott 150 korona pénzbüntetést behajthatatlanság esetére 15 napi államfogházra átváltoztatni rendelte. A felek megnyugvása folytán jogerőssé vált másodfokú Ítéletnek a büntetés átváltoztatására vonatkozó rendelkezésével megsértetett a törv., és pedig a Btk. 53. §. 2. bekezdésében foglalt az a szabály, mely szerint a pénzbüntetés, ha az főbüntetésként állapíttatott meg, fogházra változtatandó át. Az a körülmény, hogy a másodfokú bíróság G. J.-t a becsületsértésen felül párviadalra való kihívás vétsége miatt is elitélte és államfogházzal büntette, nem szolgálhatott indokul arra, hogy a főbüntetéskép kiszabott pénzbüntetés behajthatatlanság esetén államfogházra változtattassék át; az államfogház csak a törvényben meghatározott esetekben és pedig részint bűntettre, részint vétségre alkalmazható, a fogháztól mint a vétségekre meghatározott általános büntetési nemtől lényegesen különböző és attól törvényileg is megkülönböztetett különleges büntetési nemet képez, mely a Btk. 92. §. alkalmazásával sem helyettesíthető pénzbüntetéssel. Nyilvánvaló tehát hogy viszont a pénzbüntetéssel nem helyettesíthető államfogház nem alkalmazható oly cselekmény esetében, melyre a törv. fő-