Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

12 Btk. 18. és 19. §§. Büntető ítéletnek külföldi hírlapban való közzététele el nem rendelhető. 36. C: ítéletnek a hírlapokban való közzététele egyértelmű lévén a büntető ítélet részleges végrehajtástával, büntető ítélet pedig a nem­zetközi jogelveknél fogva külföldön végre nem hajtható, magán vádlónak abbeli kérelme, hogy a büntető Ítéletnek a Bécsben megjelenő «Neue Freie Presse» czimü hírlapban való közzététele is- elrendeltessék, helye­sen mellőztetett. Vádlott érdekében mindazonáltal a hírlapi közzététel által őt terhelhető költség legmagasabb összegét és ennek fizetési mó­dozatát is meghatározni kellett. (1896. jan. 31. 1261. sz.) Orsz.-gyülési képviselőnek választóihoz intézett nyilatkozatát a mentelmi jog nem védi. 19. §. 37. A bűnvádi eljárás tárgyát az a levél képezte, melyet vádlott mint meg­választott országgyűlési képviselő választóihoz intézett. Vádlott kereshetőségi kifogását arria alapította, hogy az incriminált nyilatkozat képviselői hivatá­sához tartozván, azért őt a mentelmi jog védi, s a miatt csakis a képviselő­ház vonhatja felelősségre. Az elsőbiróság a kifogást elvetette. Vádlott ez ellen semmiségi panaszszal élt. C: Az a része a semmiségi panasznak, mely a birói hatás­körre vonatkozik, elvettetik. Mert az 1848. évi IV. tcz.-en alapuló képviseleti rendszer életbeléptetése óta nem merült fel oly eset, mely­ben a választókhoz intézett nyilatkozat a képviselő hivatása teljesíté­sével összekötött működésnek tekintetett volna, s míg e szólásjog az ülésekben is az érintett tcz. értelmében alkotott szabályok által korlá­toztatik, a ház elnökének fegyelmi hatalmával ellenőriztetik, sőt az az­zal való visszaélés a képviselőháztól büntetés alá is vétetik, addig a választókkal való érintkezés oly térnek jelöltetett volna ki, melyen a törv. rendelkezéseibe ütköző nyilatkozatok minden korlát és felelősség nélkül tétethetnének. (1889. máj. 9. 3837. sz.) Orsz.-gyülési képviselő elleni feljelentés félretételéhez is a men­telmi jog felfüggesztése szükséges. 38. Az alsóbiróságok a feljelentést mint bűnvádi eljárásra alkalmatlant félretették. C: Tekintve, hogy N. N. országgyűlési képviselő, és ezen mi­nősége má,r a feljelentésben is meg van jelölve; tekintve, hogy a bűnvádi feljelentés érdemleges elintézésénél a felett kell határozni, hogy a bűnügyi vizsgálat elrendeltessék-e vagy sem? ily határozatot pedig a bíróság nem hozhat addig, míg a képviselőház a nevezett képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránt nem hatá­rozott, s annak kiadatását el nem rendelte; tekintve, hogy az alsóbiróságok szabályellenesen jártak el, mi­dőn az N. N. országgyűlési képviselő elleni bűnvádi feljelentés tárgyá­ban ily határozatot hoztak mielőtt a nevezett képviselő mentelmi jo­gának felfüggesztése a képviselőháztól kéretett és elrendeltetett volna:

Next

/
Thumbnails
Contents