Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

8 Btk. 12. §• A magy. és osztr. Btk.-ek különbsége csalás (okirathamisitás) és vétkes bukás esetén. 25. Arról volt szó, vajon arra való tekintette], hogy a Btk.-ek hatályba lépte előtti joggyakorlatban az ausztriai Btk. nyomán az okirathamisitás a csalás egyik különös esetének vétetett, a Btk.-ek hatályba lépte előtt elkövetett okirathamisitás elbírálásánál a Btk.-nek a csalásra vagy pedig az okirathamisitásra vonatkozó rendelkezései veendők-e tekintetbe. C. az utóbbi értelemben döntött. C. : Tekintve, hogy különböző Btk.-ek egymáshoz azon czélból való viszonyításánál, hogy meghatároztassék, melyik azok közül az enyhébb? mindig az illető cselekmények tényálladéka, nem pedig azok elnevezése veendő alapul: ennélfogva a magyar Btk. hatálybalépte előtt •elkövetett cselekményeknek a most érvényben levő Btk.-ben megjelölt cselekményekhez való viszonyításánál is nem az elnevezés, hanem a tényállaáék, vagyis azon tevékenység és az esetleg ezáltal létrehozott eredmény az irányadó, mely az előbbi és a későbbi törvénynek illető elnevezése alá foglaltatott. (1890. ápr. 30. 10.196/89. sz.) 26. C. : Minthogy a Btk. 11. §. alkalmazásának csak az esetben van helye, ha a cselekmény büntethetősége kérdés tárgyává tétetett, az pedig jelenleg fenn nem forog; minthogy a Btk. 15. §-ára hivatkozás csak akkor foglalhat helyet, ha az fejjiáiráfe a külföldön kiállott büntetésen felül a megjelölt mellékbüntetés alkalmazása végett indíttatott, vádlott pedig bukása miatt büntetést ki nem állott; minthogy a magyar Btk. 101. §-a értelmében az egynemű büntetések közt súlyosabbnak a hosszabb tartamút kell tekinteni, s a miatt, hogy valamely rövidebb tartamú büntetésnél a legkisebb mérték az általános szabálytól eltérve külön meg van határozva, ez, az ily meghatározáshoz nem kötött, de hosszabb tartalmú büntetésnél súlyosabb minőségre nem emelkedik; minthogy a vétkes bukás vétségének büntetése a magyar Btk. 416. §-a szerint két évig terjedhető fogház, a cselekmény elkövetése helyén érvényben levő osztrák Btk. 486. §-a szerint pedig három hónaptól csak egy évig terjedő «szigoru fogság», enyhébbnek ezt kell tekinteni; minthogy a büntetés minőségének megbirálásánál a büntető törvényekben meghatározott megkülönböztetések irányadók, az osztrák Btk. pedig 15. és 245. §-ában a börtön és «sz,igoru fogház» közt oly különbözetet állapit meg, mely szerint ez utóbbi inkább megfelel a magyar Btk. 40. §-ában a fogházbüntetésre ítélteket illető rendelkezéseknek, mint sem a börtönbüntetés végrehajtására nézve a magyar Btk. 36., 37., 38. §-aiban megállapított módozatoknak: ezeknélfogva vádlott büntetésének megállapításánál a magyar Btk. 11. és 15. §-a mellőztetik s annak 8. és 12. §-án felül a 14. §-a, továbbá az osztrák Btk. 486. §-a; a mellékbüntetés tekintetében pedig a magyar Btk. 416. §-a ilkalmaztatik. (1890. jul. 2. 2812. sz.)