Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 96. §• Bűnhalmazat v. egység ? Folytatólagos bűntett. 495. C.: Tekintve, hogy vádlott, habár különböző időszakokban s mindannyiszor külön erő alkalmazásával, három izben kísérletté is meg sértett ellen a gyilkosság elkövetését; tekintve mégis, hogy ezen büntetendő cselekmények az előre elhatározás s ugyanazon czél közössége által összefoglaltam egy egészet képeznek; a másodfokú biróság helyesen minősítette vádlott cselekményét egy folytatólagos bűntettnek. (1891. ápr. 14. 9924/90. sz.) 496. C: Vádlott egy s ugyanazon elhatározás folytán elkövetett azon cselekménye, miszerint szolgálatadója szekrényét adott alkalommal felnyitotta és abból mindig néhány hatost lopott, folytatólagos lopást képez, ekkép bűnhalmazat fenn nem forog. (1886. febr. 12. 353. sz.) 497. Vádlottak a megérkező vaspálya vonatok waggonjaiban ismételve lopásokat követtek el. Az alsó bíróságok folytatólag-os lopást állapítottak meg. C.: Nem volt elfogadható a cselekményeknek egy folytat, lopássá minősítése azért, mert a szándék vagy akaratelhatározás egysége egyáltalán nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy bárkinek jogában vagy képességében álljon csupán akarata által egy bűntetté tenni azt, ami a Btk. szerint több külön büntettet képíazi s e szerint kizárólag akarata által véghezvinni, h. ellenében a Btk. 97., 98. és 99. §§-ban meghatározott jelentékeny súlyosbítás ne legyen alkalmazható. Arra nézve ugyanis, h, valamely büntetendő cselekmények az akaratelhatározás, a szándék egysége által egy criminalistikai egységbe foglaltassanak, arra nézve nem elég, hogy a tettes bármikor, bármely időben számos, ill. határtalan számú bűntett elkövetését egyszerre határozta légyen el, ill. feltette légyen magában, ami egyébiránt a dolus természetének helyes felfogása mellett psychologiailag is teljesen lehetetlen, mert mindenik bűntett, ill. mindenik uj bűntett elkövetését az ezen concret bűntettnek elkövetésére irányuló szándék szükségszerüleg megelőzvén; a második, a haimadik és így tovább minden későbbi delictumban az ennek — és egyenesen ennek — elkövetését elhatározott uj és uj akaratnyilvánításnak kell mvalósulnia. Ha ezen szempont mellőztetnék, ez esetben azon egyén, aki felteszi magában, hogy egész életét lopásból, rablásból, zsarolásból fogja fentartani és aki ezen feltevésével egyezőleg számos büntettet tényleg véghez is vitt, bármennyi legyen az általa elkövetett ezen fajú büntettek száma: mindig csak egy bűntett miatt lenne büntethető; mert az emiitett előzetes feltevés a számos büntettet egy folytonos bűntettben egyesitvén: ezen operatio a sok gonoszságok tettesét mentessé tenné a Btk. 97—99. §-ai súlyosító rendelkezéseinek alkalmazása ellen. Hogy azért a több, magában véve külön-külön is bevégzett büntetendő cselekmény egy folytat, delictummá legyen összefoglalható, erre első sorban a feltétlenül szükséges összefoglaló akarategységen, tehát a tisztán subjectiv tényezőn kívül még ezen akarategységet lehetővé tevő objectiv egységnek is, mint szintén mellőzhetetlen tényezőnek, fenn kell forognia. A folytatott bűntett ugyanis a Btk. 95. §-a szerint az eszmei bűnhalmazat szempontja alá lévén sorozandó, létfeltételét nem