Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 94—95. §§• 147 §-ában meghatározott tüzvészokozás vétsége miatt a most idézett törv.szakasz első tételében meghatározott szabadságvesztés-büntetés leghoszszabb tartamát szabta ki s kimondta, hogy a vizsgálati fogságból semmi sem számíttatik be, ezzel az intézkedéssel tehát, a mennyiben a szabadságvesztés-büntetés kiszabásánál a törv.-ben megállapított büntetési tétel határát meg nem tartotta, nyilván a vádlott sérelmére, az anyagi törv.-nek a Bp. 385. §-ának 2. pontjába ütköző megsértését követte el. (1900. decz. 18. 10,682. sz.) A vizsgálati fogság beszámításának életfogytig tartó fegyházbüntetésnél nincs helye. 468. C: A tábla Ítéletének a vizsgálati fogság beszámítására vonatkozó része a Btk. 45. ós 48. §-aira való hivatkozással együtt azért mellőztetik, mert habár a Btk. alapján bizonyos feltételek bekövetkezése esetén vádlottnak kilátása lehet is arra, hogy a törv. által meghatározóti idő lefolyása után életfogytiglan kiszabott fegyházbüntetése határozott ideig tartóvá átváltoztatik, vádlott azonban feltétlenül életfogytiglan Ítéltetvén el, ezen körülmény kizárja a vizsgálati fogság beszámításának lehetőségét, a melynek csak határozott ideig tartó szabadságvesztésnél van helye. (1892. jul. 19. 2371. sz.) A vizsgálati fogságba be nem számithatóidő. 469. (C. Je. é. 43.) Sérti a törv.-t az oly ítélet, mely a büntetés tényleges megkezdésének napjától (Bp. 506. §. 2. bek.) az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig eltelt időt a Btk. 94. §-a alapján beszámítás tárgyává teszi. (1902. máj. 7. 4245. sz.) = Azonos: C. J. e. é. 84. (1903- okt- 22. 8604/1903. B. sz.) Eszmei halmazat fogalma. 470. C.: Az eszmei bűnhalmazat megállapításához nemcsak a bűnös 95* §• eredményt előidézett szándék vagy gondatlanság egysége, hanem az is megkívántatik, hogy amaz eredmény, habár a büntetőtörv. több rendeletét is sérti, mégis az egyiknek vagy másiknak tényálladéka által teljesen kimerittessék : mikor az nem áll be, már nem eszmei, hanem anyagi bűnhalmazat forog fenn. (1886. nov. 1. 2267. sz.) Hatóság elleni erőszak, testi sértés és becsületsértés, — hatóság elleni erőszak ésTfogoly szöktetés, — hatóság elleni erőszak, becsületsértés és a„Ktk. 43. §-a alá esö^kihágás — eszmei halmazat. 471. C.: Vádlott ellen jogszerűen bebizonyított azon cselekmény hogy a szolgálatot teljesítő rendőrt minden ok nélkül nemcsak sértő kifejezésekkel illette, hanem fenyegetések közt kezét is reá emelve közbotrányt okozott és midőn e miatt a városházára bekisértetett, ellenszegülve a kezében levő kemény tárgygyal arczán ugy megütötte, hogy az orvosi látlelet szerint 8 napi gyógyulást igénylő könnyű testi sértést szenvedett, ez — a Btk. 95. §-a rendelkezése szerint — egy és tü