Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

140 Btk. 92. §• vetkező nyomatékos súlyosító körülményekkel, u. m.: hogy nővére tulajdonát és pedig éjjel gyújtotta fel és hogy 500 írton felüli kárt okozott, nagy mértékben ellensúlyozva lévén, azok sem annyira nyomatékosak, Bem pedig oly nagy számúak, hogy a Btk. 92. §-ának alkalmazásának feltételét és alapját magukban foglalnák. (1901. máj. 29. 3234. sz.) 446. C: A büntetlen előéletből, a vádlott műveltségének alacsony fokából, a nyomozás és vizsgálat folyamán tanúsított beismeréséből és a bánásmódból elfogadott enyhítő körülmények összességükben sem nagy nyomatékuak és a műveltség alacsony fokára és a bánásmódra suly alig helyezhető oly egyén javára, a ki írni-olvasni is tud, ennek ellenére előre megfontolt szándékból azt az embert ölte meg, a kivel szemben az atyai hajlandóságok kiérdemlésére törekednie s a tőle származott fenyítést megadással tűrnie a természet törv.-ei szerint is kötelessége volt. (1901. jul. 17. 4492. sz.) 447. C: Semmiségi panaszt jelentett be a vádlott és a védő a Bp. 385. §. 3. pontja alapján a Btk. 92. §. nem alkalmazása miatt; azonban tekintettel arra, hogy a vádlott a bűntett elkövetésekor 20-ik életévét már túlhaladván, fiatal kora enyhítő körülményül nem tekinthető; hogy az elemi, sőt azoknál magasabb ismeretekkel biró vádlottnál műveltsége, mint alacsony fokú, enyhítőnek szintén nem vehető; hogy az a körülmény, hogy a vádlott csekély mérvben s másnemű cselekményért volt előzően megbüntetve, enyhítő körülményt azért nem képez, mert vádlott nem büntetlen előéletű s ez a körülmény csak annyiban vehető figyelembe, hogy a vádlott jelzett előélete súlyosítónak nem vehető; tekintve, hogy ezek szerint enyhítő körülményül csak az szolgál, hogy a vádlott szervi okokból magát a bűntett elkövetésére könnyebben határozhatta el, mint esetleg más egyén: ez az enyhítő körülmény nem oly nyomatékos, hogy a terhére sulyositókul helyesen megállapított körülményekkel szemben a Btk. 92. §. alkalmazása indokolt volna. (1903. márcz. 31. 2880. sz.) A 92. §. alapján csak egyfokú leszállításnak van helye. 448. C: A fenforgó esetben az okirathamisitás váltón s illetve váltónak megállapodásellenes kitöltésével és felhasználásával követtetett el, minek folytán ez a cselekmény a Btk. 403. §-a szerint fegyházzal büntetendő büntettet képez, a melyért büntetésül a Btk. 92. §-ának alkalmazása, mellett is fegyház helyett mint következő enyhébb büntetési nem, csak börtön szabható ki, de ennél még lejebb szállni 6 illetve fogházban szabni ki a büntetést nem lehet: ugyanezért stb. (1897. febr. 5. 3636/96. sz.) — Állandó gyakorlat. Az enyhébb büntetési nem csak a súlyosabb büntetési nem legkisebb tartamán alul szabható ki. 449. Az alsóbiróságok vádlottat fegyházzal büntetendő gyújtogatás miatt a 92. §. alkalmazásával 3 évi börtönre Ítélték. C: A Btk. 92. §-a alapján fegyház helyett börtön csak akkor