Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 89—91. §§. 133 411. C: Tekintve, hogy a vádlottak feddetlen előélete az alsóbiró­ságok által kitüntettetvén, ez és az általuk tett beismerés a büntetés megállapításánál már figyelembe vétetett, — a műveltség hiánya pedig figyelemmel arra, hogy azt, miként a szándékosan okozott súlyos testi sértés a Btk. súlya alá eső cselekményt képez, mindenki tudja, eny­hítő körülményül el nem fogadható. (1883. aug. 29. 7048. sz.) =• Azonos: C. 5173/1890. sz. 412. C.: Az, hogy vádlott, ki különben is a párbajra kihívásra alkalmat szolgáltatott, a társadalomban divó erkölcsi kényszer folytán physikai hatalmába ejtvén (vis absoluta), azt akaratának megvalósitá­sem képez, mert a társadalomban elfogadott ez a ferdeség már a pár­viadalnak külön büntetendő cselekménynyé minősítésénél maga a tör­vényhozás által számbavétetett és az egyébként az élet elleni merény­letre megállapított büntetés nemének és tartama enyhítésének megha­tározásánál minden irányban értékesíttetett, ezen körülmény tehát a concret esetekben 'újra nem képezheti az enyhítésnek ismételt indokát; ellenben el volt fogadandó enyhítő körülményül, hogy vádlott a pár­viadalra fegyveresen kiállva, ellenfelének ő ellene intézett lövését nem viszonozta. (1891. márcz. 11. 7122/1890. sz.) 413. C: Az alkalom kinálkozása talált dolog elsajátításánál min­dig fenforogván, az enyhítő körülménynek nem vehető. (1892. okt. 5. 1746. sz.) • = Azonos: C. 6526/1891. sz. 414. C: Tekintve, hogy a fenforgó bűncselekményt éppen az oly fokú erőszak minősiti rablássá, a minővel vádlott a panaszost saját physikai hatalmába ejtvén '(vis absoluta), azt akaratának megvalósítá­sára képtelenné tette; tekintve, hogy ennélfogva az erőszak kisebb foka, melyet az alsóíoku bíróság a vádlott javára enyhítő körülmény gya­nánt felhozott, már a cselekménynek rablássá minősítése által kizárva van; ennélfogva a cselekménynek rablássá minősítése és az azt azzá képező elemnek csekélyebb fokú erőszakká megjelölése összeférhetet­len ellenmondást tartalmaz. (1891. jan. 20. 12.321/1890. sz.) Súlyosító és enyhítő körülmények mérlegelése. 415. C: Mint nyomatékos enyhítő körülmény csupán az vehető tekintetbe, hogy vádlott a cselekmény elkövetésekor csak néhány nap­pal haladta tul 20 éves életkorát. A beismerő vallomás jelen esetben nem annyira jelentékeny, hogy anélkül a bűnösség egyéb bizonyítékok alapján is megállapítható ne lett volna. A büntetlen előéletnek csak azon hatály tulaj donitható, hogy vádlott ellenéhen a büntetett előélet mint súlyosító nem forog fenn. (1884. márcz. 26. 1931. sz.) — Azonos: (a büntetlen előélet kérdésében): C: 84. ápr. 24. 331, — C. 3851/82. a jó magaviselet a társadalom hányában kötelesség és nem érdem mely akkor, midőn azon viselet roszs-á változik, enyhítő körülmény-számba nem vehető, — C. 82. ápriiis 14. 3687-

Next

/
Thumbnails
Contents