Polgári törvénykezés 2. Különös eljárások. Örökösödési eljárás. Végrehajtási eljárás. Telekkönyvi rendtartás. Ügyvédi rendtartás. Közjegyzői rendtartás (Budapest, 1906)
Végrehajtási eljárás. t.c'z ' a 43. §-nak az az intézkedése, Ihtogy a végrehajtató nyilatkozni 14. §. tartozik, 'hogy a végrehajtást adósának minő vagyonára kívánja vezetni, de fha csak ingóságokra kívánja a foganatosítást, elegendő annak a járásbíróságnak megnevezése, melynek területén a végrehajtás alá vonandó ingók feküsznek, továbbá a 47. és 77. §§-oknak intézkedései, a melyek szerint a foglalás az ingóságoknak a helyszínén teljesítendő összeírása és megbecslése utján történik. Ezek a szabályok magukban véve is teljesen elegendők, hogy a végrehajtató jogos igényeit örökséget nyerő adósa ellen sikerrel érvényesíthesse. Magyarországnak azon területén ugyanis, melyen a magyar örökösödési jog' van hatályban, az örökös az örökhagyó elhalálozásának pillanatában már a törvény erejénél fogva megszerzi a hagyatékot képező vagyonból őt illető résznek a tulajdonát, a hagyatéki ingókból 'neki jutó részt azonnal birtokba is veheti s az esetek többségében örököstársaival megosztja, tényleg birtokba is veszi. így telhát, ha a végrehajtást szenvedő a részébe jutott hagyatéki ingóságokat tényleg már birtokba vette, azok —nem mint eszményi örökrész — Ihanem mint a végrehajtást szenvedő birlalatában levők, a végrehajtási törvény 48. §-a értelmében ugyis lefoglalhatok; Ihia pedig1 a végrehajtást szenvedő örökrészének birlalásában még nincs, uigy a kérdéses Ihagyatéki ingók vagy azokból a végrehajtást szenvedőre eső rész a végrehajtási törvény 48. §-a alapján a birtokló örököstársnak beleegyezésével vagy a nélkül is, de a végrehajtást szenvedő tulajdonjogának valószinüsitése mellett szintén lefoglalhatok. Végül, Iha a végrehajtást szenvedő örökrészét jogosulatlanul birtokló örököstárs alaptalanul kétségbe vonja a végrehajtást szenvedőnek a lefoglalandó ingókra örökösödés alapján szerzett tulajdonjogát, a végrehajtató a végrehajtási törvény 48. §-ának utolsó bekezdése értelmében kártérítési kereset utján szoríthatja a foglalást jogosulatlanul ellenző birlalót a végrehajtást szenvedő örökrészére eső érték megtérítésére, és ez a kártérítési kereset tényleg helyettesitőjét képezi annak a keresetnek, amelyet az 1881 : LX. t.-cz. 138. §-a ad a végrehajtatónak arra az esetre, Iha ez a végrehajtást szenvedőt valamely hagyatéki ingatlanból megillető örökrészre vezeti a végrehajtást. Mindezekből nyilvánvaló, (hogy a végrehajtást szenvedőnek, őt ingóságokból álló Ihagyatéki vagyonból megillető eszményi jutaléka, mint ilyen a maga egészében és határozatlanságában végrehajtásilag le nem foglalható s ilyen foglalás az 1881 : LX. t.-cz, 47. és 71. §§-ainak rendelkezéseivel nem volna összeegyeztethető; de le lehet foglalni a tüzetesen megjelölt s szabályszerűen ÖSZK szeirható és megbecsülhető ingóságoknak a végrehajtást szenvedőt illető akár az ő birtokában, akár harmadiknak birlalatában levő részét vagy jutalékát az 1881. évii LX. t.-cz. 48. §-a szerinti eljárással. Nem forog fenn telhát sem szüksége, sem jogosultsága annak.