Polgári törvénykezés 2. Különös eljárások. Örökösödési eljárás. Végrehajtási eljárás. Telekkönyvi rendtartás. Ügyvédi rendtartás. Közjegyzői rendtartás (Budapest, 1906)

örökösödési eljárás. 46 3. §. 3. pontján alapul, az 53. §. szerint a hagyatéki eljárásban részt !894 : xvi, nem vehet. Hogy az örökhagyó 700 frt hagyományösszeget rendelt \\Q'§. volna kifizettetni a hagyatékból, igazolva nincsen, az örökös pedig azt el nem ismeri, mint egyszerű hitelező tehát el nem ismert követelését csakis a törvény rendes utján érvényesítheti és biztosithatja és igy a felfolyamodásban felhívott 73., 84. és 85. §§-ok intézkedései —melyek csakis az örökösök között fenforgó vitás igények esetére szólanak —• vele, mint hitelezővel szemben nem alkalmazhatók, ugy a 109. §. sem, mert az külföldi egyénnek hagyatékára vonatkozik. Ellenben az elsőbiróság végzésének a hagyatékot képező részvények kiadására vonatkozó neheztelt része a fenti módon meg volt résziben változtatandó. Mert habár a 75. §. második bekezdése szerint a hagyatéki bíróság az átadó végzés jogerőre emelkedése után tartozik intézkedni, hogy az örököst illető s bírói letétben levő értékek annak kiadassanak, mégis miután az örökösödési illeték biztosítása iránt hivatalból intézkedés teendő; de mert az örökös a felfolyamodó által kifizetett 876 frt 72 kr. tehert elismerte, erre pedig felfolyamodó 18,508/98. sz. kérvénye szerint csakis 460 frt 80 krt kapott fedezetül, tehát részére még 385 frt 92 kr. a hagyatékból, mint elismert teherösszeg kijár, miért is ugy ezen összeg, mint a kiszabandó örökösödési illeték biztosítása iránt, mivel külföldi örökösről van szó, a biztosítási intézkedés a rendelkező rész szerint volt megteendő. (1899. okt. 4. 5312. sz.) C: A másodbiróság végzésének az a neheztelt rendelkezése, mely szerint a 24 drb részvény kiadása azon feltételtől is tétetett függővé, hogy a S. Gy.-nak járó 358 frt 92 kr. kifizetése hiteles nyugtával igazoltassék, helybenhagyatik vonatkozó indokolásánál fogva anynyival is inkább, mert a S. Gy.-nak járó 385 frt 92 kr. oly hagyatéki terhet képez, melynek levonásával kaphatja az örökös a tiszta hagyatékot; a másodbiróság tehát a fenforgó esetben helyesen intézkedett, midőn a részvények kiadását a jelzett összeg kifizetésének igazolásától tette függővé. (1900. márczius 23. 366. sz.) TIZENKETTEDIK FEJEZET. ELJÁRÁS ÖRÖKÖS NEM LÉTÉBEN. 166. Temesvári T.: Midőn az örökhagyó örökös hátrahagyása nélkül halt el, az 1894 :XVI. t.-cz. 115. §-a értelmében azok, akik' a hagy. a bíróságnál egy évi határidő alatt jelentkezzenek, vagy jelentsék be igényeiket; minthogy az eljáró járásbíróság, mint hagyatéki biróság a felhívott t.-czikk 115. §-ában szabályzóit hirdetményi eljárás foganatosítását mellőzte és ekként az örök. eljárás szabályszerűen befejezettnek nem tekinthető: felp. igényének az érvényesítésével idő előtt utasíttatott perre; ennélfogva az első bíróság ítéletét az ezt megelőző