Polgári törvénykezés 2. Különös eljárások. Örökösödési eljárás. Végrehajtási eljárás. Telekkönyvi rendtartás. Ügyvédi rendtartás. Közjegyzői rendtartás (Budapest, 1906)

Igényper. 185 IGÉNYPER. 1881 : LX. t.-cz. 92—96. §§. i. Az igényper indítására alkalmas jogalap ós az igényper tárgya. 473. C: Az igénypereknek tárgyát a végrehajtóval szemben annak eldöntése képezi, hogy felperesnek a lefoglalt tárgyakhoz tulajdonjoga, vagy más oly joga vtan-e>, mely anyagi tartalmánál fogva a végrehajtási eladást, vagy mint jelen esetben, midőn közpénztárban elhelyezett készpénz foglaltatott le, a végrehajtató javára, való kiutalványozást akadályozhatja, minélfogva, amennyiben felperes igénykeresetének jogalapját az a körülmény képezi, hogy a végrehajtató alperes javára a R. F. örökösei ellen vezetett végrehajtás alkalmával lefoglalt készpénz nem képezi la, nevezett R. F. hagyatékát, ennek a kérdésnek eldöntése az igényper keretéből kizártnak nemcsak, hogy nem tekinthető, hanem az 1881 :L2£ tcz. 92. §-a egyenesen arra utalja az örököst, hogy ha a végrehajtás nem a hagyatékban talált, vagy az örökösre nem az örökhagyóról szállott vagyonra vezettetik, az örökös igénykeresettel léphet fel. (1898. ápr. 6. I. G. 38. sz.) = Azonos: Curia 1902. jan. 23. I. G. 525/901. sz. a. azzal, hogy az igény kereset ily alkalmas különböző jogalapokra is fektethető; továbbá azonos Curia 1896. nov. 19. I. • G. 267. sz. h. azzal, hogy ezen jogok közé a megtartási jog feltétlenül nem tartozik, mert az zálogjogot állapítván meg, ennek tartalmánál fogva a jogosult fél csakis zálogilag biztosított követelésének a zálogtárgyból való kielégítését követelheti, ellenben az semmi esetre nem állhat útjában annak, hogy a zálogként lekötött dolog tulajdonjoga másra átszálljon, s a végrehajtás a megtartási jogot nem sértheti s a jogosult fél vélt elsőbbségi igényének érvényesítése elsőbbségi igényper útjára tartozik. — A Curia 1897. jan. 14. I. G. 364/1896. sz. a. ugyanezen elvi álláspont hangoztatása mellett kimondta, hogy annak eldöntése, vájjon a behajtandó követelés végrehajtást szenvedőn kivül az igénylő felperest is terheli-e vagy sem? az igényperben helyt nem foghat. — Ugyanezen elvből kiindulva, a Bpesti T. 1897. máj. 28. -I. G. 83., a Debreczeni T. 1896. jun. 5. G 54. sz. a és a Kassai T. 1899. jul. 27. G. 55. sz. a. az igényper keretéből kizárták azt a kérdést, vájjon terheli-e igénylő felperest egyetemleges fele.lősség a végrehajtást szenvedőre, mint házastársára kirótt adóhátralék tekintetében vagy sem? — Ellenkezően határozott a Szegedi T. 1902. jun. 23. G. 71/1901. sz. a., mely szerint az 1883. évi XLIV. t.-cz. 95. §~a értelmében kirótt adók miatt az egyik házastárs ellen vezetett végrehajtásnál lefoglalt ingókra a társadósnak tekintendő másik házastárs igénykeresetet nem támaszthat. —• A Kassai T. egyébiránt 1899. decz. 7. G. 71. sz. a. jogelvként kimondta, hogy a lefoglalt tárgyaknak zár alól való feloldása czéljából indított igényperben az képezi eldöntés tárgyát, hogy a végrehajtatóval szemben az igénylő felperesnek az igényelt tárgyakra nézve van-e tulajdoni, vagy más oly joga, mely anyagi tartalmánál fogva alkalmas arra, hogy gátul szolgáljon ezeknek a tárgyaknak végrehajtás utján leendő eladására. A vezető jogesetben foglalt jogelv folyománya az, hogy a Curia 1900. szept. 13. G. 289. sz. h. szerint' a kézizálogjogot nem sorozza eme jogok közé, mert a kézizálogjog egyedül azt a jogtot alapitja meg, hogy a jogosult eme jogánál fogva követelésének a zálogtárgyból leendő kielégítését követelheti, ellenben, minthogy a végrehajtás nem érinti a kézizálogjogra jogosultnak azt a jogát, hogy követelését a kézizálogul lekötött ingókból kielégíthesse, annálfogva a jogosult fél vélt elsőbbségi _ igényeinek érvényesitése nem igényper, hanem elsőbbségi igény útjára tartozik. — Ezen utolsó határozattal azonosan a Pécsi T 1897 febr. 8. G. 86. ts a Szegedi T. 1901. szept. 17. G. 111. sz. a- a kézi