Polgári törvénykezés 2. Különös eljárások. Örökösödési eljárás. Végrehajtási eljárás. Telekkönyvi rendtartás. Ügyvédi rendtartás. Közjegyzői rendtartás (Budapest, 1906)

Törvényes zálogjog. 173 február 13-án délelőtt egy zongorát, a melyről halasztást kérő levelében mint olyanról tesz említést, amely a bérhátralékot egymagában is fedezi, erőszakkal elszállíttatott, a bérlemény területéről. Az alp. pedig a felp. által bérelt lakást és üzlethelyiséget 1896. február 13-án délelőtt, a zongora elszállítása után, elzárta és a rendőrség segítségét nyomban igénybe vette. E tényállás alapján pedig az alp., a felp.-nek ama jogellenes cselekménye következtében, hogy a bérlemény területéről az alp. törvényes zálogjogával terhelt zongorát erőszakkal elvitette, jogosított volt megtenni mindazt, ami törvényes zálogjogának megvédésére szükségesnek mutatkozott, s a jogának gyakorlásánál nem lépte át a jogszerű korlátokat azzal, hogy addig, mig a rendőri segítséget igénybe vehette, a bérelt lakást s üzlethelyiséget bezárta. Ez időponttól kezdve pedig a bérlemény kulcsainak visszaadásáig a perbeli tényállásban megállapított körülményekből a következők bírnak döntő sulylyal, u. m.: A rendőrség a helyszínén a létező állapot megváltoztatására irányuló rendelkezést nem tett; s a felp. maga sem állította, hogy a bérlemény elzárását a rendőrség előtt magára nézve sérelmesnek jelentette volna M, s iámnak megszüntetését kívánta volna. Továbbá a felp. férje a bérlemény kulcsainak visszaadását 1896. február 13-án este kérte az alperestől, az alp. pedig1 a kulcsokat 1896. február 15^én délelőtt adta a felperesnek vissza. A felebbezési bíróság azt, hogy a zongora 1896. február 13-án délután az alp. birlalatába jutott, tényként meg nem állapította; s mivel a felp. az emiitett körülményt csak a felülvizsgálati kérelemben hozta fel, annak az ügy eldöntésénél súlyt tulajdonítani nem lehetett. Habár tehalt fiél a hatósági közbenjárás igénybevétele után, rendszerint nincs is jogosítva többé önhatalmilag eljárni jogigényeinek megóvásában; a fenforgó esetben azonban az alp. részéről a hatósági közbelépés után követett eljárást, tekintettel a felperesnek előző jogellenes cselekményére, a helyzetnek a rendőri közbelépés után mutatkozó és fentebb kiemelt bizonytalanságára, s az eseményeknek rövid időközben bekövetkező egymásutánjára igazoltnak tekinteni kellett s ez okból alp.-t a felp. részéről állítólag szenvedett kárért felelőssé tenni nem lehetett (1897. febr. 26. I. G. 15. sz.) A bérlemény területéről az ingók elvitelének joghatálya. 444. Kolozsvári T.: Felp.-t, mint bérbeadót az 1881 :LX. tcz. 72. §-a értelmében törvényes zálogjog illette meg ugyan a bérlő által a bérlemény területén levő ingóságokra s pedig félévi bérösszeg erejéig minden más követelést megelőzően, mig az ingók a bérleti helyiségben voltak; azonban ezen törvényes zálogjoga ugyanazon §. világos értelme szerint megszűnt azonnal, mihelyt a kérdéses ingók a bérlemény területéről elszállíttatnak, amint az a fenforgó esetben az alp. ellen nyitott csőd folytán a leltározást eszközlő közjegyző rendelkezésére megtörtént, mert az elszállítás ténye a bérbeadó törvényes zálogjogát ipse jure hatálytalanította. (1899. márcz. 27. T. 14. sz.) =-- Azonos: Debreczeni T. 1895. máj. 22. G. 11. sz.