Polgári törvénykezés 2. Különös eljárások. Örökösödési eljárás. Végrehajtási eljárás. Telekkönyvi rendtartás. Ügyvédi rendtartás. Közjegyzői rendtartás (Budapest, 1906)

128 Végrehajtási eljárás. a letétemény elfogadásával egyúttal az osztrák ált. ptvkv. 1422, §-» alapján a tlkv. rdt. 91. §. 'b) pontja értelmében a kielégített köve­telésnek átruházása elő jegyeztessék: ezen esetre pedig az 1881 :LX. tcz. idézett 41. és 18. §-ai nem alkalmazhatók. (1891. ápr. 9. 8807/90.) A követelés engedményezése esetében a visszvégrehajtási igény biztositása. 42. §. 339. Győri T.: Ha. a végrehajtatás az 1881 :LX. tcz. 13. §-a értel­mében az lij jogosított javára rendeltetik el, s utóbb a végrehajtást fezen­vedő fél, a ki perújítással élt, az 1881 :LX. tcz. 42. §-ában megjeüölt kérelmet terjeszti elő, a végrehajtást szenvedőnek a végből, hogy vissz­végrehajtási igénye veszélyeztettnek megállapittassék, elég, ha kimu­tatja, hogy a veszély az alapperbeli ellenfele, vagyis az engedmé­nyező irányában forog fenn. Indokok: A perujitás mint az 1868 : LIV. tcz. 6. czime alatt megjelölt perorvoslatok egyike, az alapperbeli ellenfél ellen intézendő, s igy pernyertesség esetén, melynek az az eredménye,, hogy az alapperbeli itélet hatályon kivül helyeztetik, az ujitott perben kelt itélet /alapján az újító fél, közvetlen az alapperbeli s ujitott perbeli ellenfele lelíené­ben nyer jogot a visszvégrehajtásra, mert az itélet szerint most már ez vált kötelezett féllé, a végrehajtás pedig az 1881 : LX. tcz. 13. §. értelmében az ellen rendelendő el, a ki az Ítéletben kötelezett félként fordul elő. Az 1881 : LX. tcz. 42. §-ában erről a visszvégrehajtási igény­ről van szó. A perbeli ellenfél ellenében keletkező ezt a visszvégrehajtási igényt az, hogy az alapperbeli ellenfél az alapperben kelt ítéleten alapuló jogát másra engedményezte s a végrehajtás az alapperbeli itélet alap­ján az 1881 : LX. tcz. 13. §. értelmében az engedményes javára jendel­tetett el, meg nem szünteti, mert az engedményezés által az adós jogi állása nem változik, jogi helyzete terhesebbé nem válik; s igy, vala­mint a fizetés fényéből származható minden jogát, ugy az ujíott per­teli Ítéleten és a teljesített fizetés tényén alapuló visszvégrehajtási 5gé>­nyét is tekintet nélkül az engedményre közvetlenül perbeli ellenfele, az engedményező ellen érvényesítheti. Ennek az érvényesíthető vissz­végrehajtási igénynek a veszélyeztetését kell az 1881 : LX. tcz. 42. §. értelmében kimutatni, ennek pedig tekintet nélkül az engedményes va­gyoni viszonyaira, a végrehajtást szenvedő fél megfelel már azzal, na kimutatja, hogy a veszély az alapperbeli ellenfele, vagyis az engedmé­nyező irányában forog fenn. (Győr, 1900. márcz. 8. Hitelesíttetett Győ­rött, 1900. márcz. 15. Határozattárba fölvett 26. sz. polg. határozat.) A visszvégrehajtási igény b'ztositása halasztó hatálylyal nem biró igazolás esetében. 340. Kolozsvári T.: A vhajtást szenvedő fél visszvégrehajtási igényeinek biztositása érdekében azon esetben is élhet az 1881 : LX. tcz. 42. §-ában foglalt jogkedvezménynyel, ha a neki megítélt eskü leté­telére kitűzött határnap elmulasztása miatt halasztó hatálylyal nem biró igazolást ad be.

Next

/
Thumbnails
Contents