Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Tisztviselő ellen kártérítés79 cselekményből vagy mulasztásból minő tényleges kár 18^.c:z származott s ebben a bíróságot az a szempont nem gátolhatja, hogy 7 g_ a vagyoni felelősség a fegyelmi határozatban már bizonyos számszerűleg meghatározott íösszegre állapíttatott meg. (1901. decz. 31. I. G. 465. sz.) A kártérítési felelősség kérdése a bíróság előtti perben megbirálható-e, ha azt a fegyelmi hatóság megállapította ? 240. Kassai T.: A községi elöljáróság tagjai elleni fegyelmi eljárás esetében az 1886 : XXII. tcz. 95. §-a értelmében az elmarasztalt által okozott kár megtérítése iránti felelősség megállapítása az illető fegyelmi bíróság hatáskörébe tartozik. A C) •/• és D) •/. alatt csatolt fegyelmi határozatok és a beszerzett fegyelmi iratok tanúsága szerint alp., mint volt községi bíró ellen a G. M. mint volt községi közgyám által elkövetett sikkasztásokból eredő károkért a megtérítés iránti felelősség 350 frt 04 krra nézve máris megállapittatott. A kártérítés iránti felelősség kérdése tehát a jelen perben ujabb elbírálás tárgyát nem képezhieti s a mennyiben az; elsőbiróság1 mindazonáltal kimondotta azt, hogy alp.-t a kérdéses esetben kártérítési felelősség nem terheli és ebből az okból felp.-t keresetével csupán kártérítési felelősség fenn nem forgása okából utasította el, a követelés összegére nézve tehát a per érdemében még! nem határozott, az elsőbiróságnak ily értelmű rendelkezését megváltoztatni, a kártérítési felelősséget megállapítottnak kijelenteni és ennek folytán az elsőbiróságot arra utasítani kellett, hogy a felp. által igényelt kártérítési kérdésben érdemleges ítéletet hozzon. C.: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik és azért, mert a perben nem arról van szó, hogy a községi tisztviselő a félnek szándékosan vagy vétkes gondatlanságból elkövetett, szabályszerű jogorvoslattal el nem hárítható kárt okozott, mely esetben a kártérítési igény fegyelmi eljárás megindítása nélkül is a rendes bíróság előtt érvényesíthető, a midőn tehát a rendes bíróság a cselekményjogtalanságaaszándékosságvagyvétkesgondatlanság és a felelősség iránt határozni tartozik, hanem arról, hogy alp., mint a község volt birája, kinek felelőssége a közgyám által elsikkasztott pénzekért a közigazgatási hatóság mint a 1886 :XXII. tcz. 95. §-a szerint illetékes hatóság által a fegyelmi eljárás alapján jogerősen kimondatott, a megállapított, esetleg a per folyamán megállapítandó kár megfizetésére kötelezendő vagy a felelősség kérdésének érintése nélkül egyéb okokból a kártérítés megtérítésének kötelezettsége alól felmentendő; mihez képest a biróság a jelen esetben nincs hivatva annak megállapítására, hogy alp. az okozott kárért tartozik-e felelősséggel vagy sem? (1893. szept. 27. 3387. sz.)