Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

44 Birói hatáskör. 157. Mt.: Mérnök. Mérnöki határfelmérés ipari foglalkozásnak s maga a (munkaadó is, aki mint mérnök a határ felmérésére vállalkozott, iparosnak tekinthető nem lévén, a határfelmérés körüli munkára felfogadott előmunkásnak szolgálati viszonya az ipartörvény határozmányai alá nem eshetik. (1902. ápr. 9. 10901. sz. ) 158. C: Művészi működés. Az, aki önálló vállalkozásképen személyesen teljesitendő művészi müködésre meghatározott időre szerződik, nem iparvállalati segéd. (1898. okt. 28. I. G. sz. ) 159. Mt.: Munka felügyelője. A felp. a megállapított tényállás szerint az alp. kereskedőczég üzletkörében a munkások felügyeletére lévén alkalmazva, nyilván ipari, illetőleg kereskedelmi alkalmazottnak tekintendő, az a körülmény pedig, hogy íontosabb teendőkkel volt megbízva és ennek me g f e 1 e 1 ő e n magasabb fizetéssel és mellékjárandósággal birt, a felmondási időre befolyást gyakorol ugyan, de szolgálati viszonyának természetét nem változtatja meg. (1902. jun. 25. 17941. ) 160. Mt.: Részvénytársasági alkalmazottak. A Kt. 4. §-a értelmében e törvénynek a kereskedőkre vonatkozó határozatai a kereskedelmi társaságokra is alkalmazandók és ehhez képest a részvénytársaság és kereskedelmi segédszemélyzete közötti viszonyok is a Kt. 55. és következő §§-ai, valamint az 1884. évi XVII. törvényczikkben foglalt ipartörvénynek idevonatkozó határozatai szerint itélendők meg, tehát a takarékpénztári részvénytársaság segédszemélyzetének a szolgálati viszony megszűnéséből keletkező kártérítési követelései a törv. rendes utjának fentartása mellett az 1884. évi XVII. tcz. 176. §-ban körülirt közigazgatási eljárás alá tartoznak; a könyvvezető a Kt. 57. §-a, valamint az 1884: XVII. tcz. 92. §-a szerint is kereskedő segédének tekintendő; tehát mint segéd emelt a szolgálati viszony megszüntéből eredt kárkövefelést, a melynek megítélésénél az a körülmény, hogy ő segédi minősége mellett egyuttal a részvénytársaság meghatalmazottjának is tekinthető-e és hogy igy reá nézve a Kt. 193. §-ának rendelkezése is alkalmazható-e, jelentőséggel nem bir. (1899. jul. 12. 24094. ) — Lásd a biztosító társaságra nézve a 138. sz. a- közölteket is161. Bpesti K. és V. tsz.: A Kt. 193. §-ára alapított állandó bírói gyakorlat annak kimondására szorítkozott, hogy a részvénytársaságok szolgálatában álló hivat álnok ok által fizetésük iránt indított keresetre nézve iparhatósági előleges eljárásnak helye nincs. (1899. jan. 13. 115571/98. ) Bpesti; T.: Hh. C: Hh. (1900. okt. 9. 637/v. ) Bpesti T.: Kereskedelmi meghatalmazott tekintete alá eső részvénytársasági titkárba a 176. §. nem alkalmazható. (1887. aug. 22. 4867. ) 1868: LIV. t. -cz. 7. 8. §§.