Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Egyházi ügyek31 désének érvény szereztessék; mert egyfelől az egyházjog 1868^ kellő hatalmat ad a püspöknek arra, hogy a rendelkezésének ellene ? ' g szegülő papot engedelmességre kényszerítse és határozatainak annak utján vele szemben érvényt szerezzen; másfelől pedig a plébánosnak az a kötelessége, hogy a püspöke törvényes rendelkezésének engedelmeskedjék, nem a polgári magánjogon, hanem az egyházjogon alapszik; s igy az ebből felmerülő kérdések, mint tisztán egyházi ügy, polgári biróság döntésének tárgya nem lehet. (1902. márcz, 14. I. G. 597/901.) 110. A felperes kei-esetét arra alapította, hogy ő az alperes hitközségnél a pénztár kezelésével egybekötött elnöki állást viselte, erről az állásáról lemondott, számadását alperes jóváhagyta, s az ekként elfogadott számadása szerint javára 77 írt 75 kr. kiadási többlet jelentkezik, továbbá, hogy 8 az alperes érdekében kölcsönt vett fel, téglát és zsindelyt rendelt meg, ezeket az alperes érdekében használta fel és e kölcsönt, úgyszintén a tégla és zsindely árát sajátjából fizette ki. C.: Alaptalan alp.-nek az a panasza, hogy felp.-nek keresete az alp.-i alapszabályok szerint választott biróság elé tartozik, és hogy a jelen pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie; alaptalan pedig azért, mert a kérdéses tényállás mellett felp.-nek keresete tisztán magánjogi természetű és mint ilyent törvény szerint más hatósági eljárásnak megelőznie nem kell, a mennyiben pedig felp.-nek keresete az alább kifejtettek szerint a felp. számadásának helyeslésétől és eredményétől függ, ez a körülmény a kereset meginditására törvényszerű akadály nem lehet, hanem esetleg arra szolgálhat okul, hogy a kereset elutasittassék; és mert a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek 26915/91. számú rendeletével az autonóm hittörvény hü (orthodox) izraelita (hitfelekezetek számára kiadott szervező alapszabályzat 4-ik szakasza szerint az ott szabályozott választott biróság eldöntése alá kizárólag a hitfelekezetek kebelében és között felmerülendő hitközségi viszályok vannak utalva, tehát a pénzügyi természetűek is csak akkor, ha egyébként hitfelekezeti viszály jellegével birnuk, a mi azonban felp.-nek tisztán magánjogi természetű kereseti követelésére nézve fenn nem forog, és habár annak eldöntése, hogy azok, kik felp. számadását megvizsgálták és felp.-nek a fel mentvényt megadták, a hitközségnek helyesen alakult módon alkalmazott közegei voltak-e, kétség esetében nem tartozik ugyan birói útra, ámde ez a kérdés a jelen per megindítását szintén nem akadályozhatja, hanem a felp.-i számadás immár elfogadott voltára birhat befolyással. (1898. decz. 29. I. G. 438. sz.) 111. C: Az ev. ref. egyháznak önkormányzati joga arra ki nem terjed, hogy egy lelkésznek bárminemű tartozását az illető lelkész özvegyének őt jogerejüleg megillető kegyeleti javadalmazásából saját hatáskörében behajthassa. (1890. ápr. 24. 0180/89.)