Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

felperesség. 179 szabálytól való eltérés indokolható volna, nem forog fenn, jelesen, mint- 18^Jt hogy felhivók azt, hogy tőlük a felhívottak által a közbirtokosság 64> ^ gyűlése elé terjesztetett számadások megtekintése megtagadtatott, nem bizonyították be: felhívottakat arra. hogy számadásaikat felhivók részére külön is előtérj eszszék. kötelezni nem leniét. (1884. okt. 20. 6107. sz.) Felperesség a közös használatban álló ingatlanon okozott kár megtérítése iránti perben. 550. Pécsi T.: Felp. saját és megbízói nevében azi alp.-ek' ellen azon kár megtérítése iránt indított keresetet, melyet 'utóbbiak a felp.-ek állítása szerint a felp. és megbízói tulajdonát képező és közös használatban levő ingatlanokon jogtalan legeltetés által okoztak. A tsz., mint felebbezési bíróság tényállásként megállapítva azt, hogy felp. és megbízói azokat az ingatlanokat, melyeken a kár állítólag elkövettetett, másokkal egyesülve, ezeknek szomszédos ingatlanaival együtt közös legeltetéssel, közösen használják, ebből azt vonta le, hogy felp. és megbízói ezzel a tulajdonjogukból folyó használati jogról a közösség javára lemondottak és minthogy az állítólag elkövetett jogtalan legeltetés ezen közös használati jog ellen irányul, felp.-t és megbízóit saját személyökben a közös használat ellen elkövetett kár megtérítése iránti kereseti jog meg nem illeti s minthogy felp. az összes tulajdonosok és a közösség részéről a jelen per megindítására megbízását nem igazolta, a felp.-t keresetével elutasító elsőbirósági Ítéletet kereseti jog hiányában hh. Tekintve azonban, hogy a többek közös használatában levő ingatlanokon harmadik személy által elkövetett kár* megtérítését a harmadik személy ellen keresetileg követelni a közös használatot élvezők mindegyike jogosult és tekintve, hogy az a íkérldiés, hogy a fielp.-t és megbízóit a keresetbe vett kárlösszegre nézve a kártérítésre való igény mennyiben és mily terjedelemben illeti meg, a per érdemére tartozik: a tsz. mint felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, a mikor a felp.-t keresetével kereseti jog hiányában elutasító elsőbirósági ítéletet helybenhagyta. (1902. jun. 2. G. 29. sz) Az alispán felperessége községi számadáson alapuló kártérítési perben. 551. Pozsonyi T.: Az alispán, min'ti a vármegye első tisztviselője, az 1886 : XXI. tcz. 68. §-ának r) pontja szerint a községek belső ügyvitelének és pénzkezelésének megvizsgálásáról gondoskodni tartozik, minélfogva a törv. értelmében járt el, midőn a község 1891—1893-iki számadásainak megvizsgálását, a vizsgálat eredménye alapján pedig Blp. ellen a kártérítési per megindítását törv.-es hatásköréből kifolyóan elrendelte. Az a kérdés, hogy alp.-nek a községi pótadók .és megyei Útadók behajtása körül tanúsított jogtalan eljárása folytán károsodott, illetve károsodhatik-e vagy sem a felp., jelen per elbírálásánál nem bir döntő jelentőséggel; mert az 1886:XXII. tcz. 103-ik §-ában foglalt rendelkezések szerint a fegyelmi eljárás a vagyoni felelősség meg*