Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)
Perképesaég. 173 kereset kézbesittetett és a ki perbe lépett, saját személyében maraszLalható, mert ez a keresetnek nem megváltoztatása, hanem inkább le- 6t> § szállítása (megszorítása). (1898. G. 24. sz.) Épületbizottság perképessége. 534. Nagyváradi T.: A felp. keresetét az aradvárosi kereskedelmi akadémiai épület bizottsága képviseletében Sz. Gy. bizottsági tag eJlan indította meg azon 250 frtl tőke és kamatainak megfizetése iránt, melyet ezen bizottság Arad város polgármesterétől az épület czéljára mint F. M. adományát átvett, mely összeg azonban a felp.-nek F. M. elleni végrehajtási ügyében letiltatván, bíróilag a felp.-re ruháztatott és igy azt az alp. a felp.-nek megfizetni köteles. Mivel azonban a kereseti 250 frt összeget felp. aZ aradvárosi kereskedelmi akadémia épületbizottságától követeli, 'tartozott volna kimutatni, hogy e bizottság az elnöke által való perben állásra képesített jogi személy, vagy tartozott volna a bizottság tagjait, kik ellen kereseti követeléseit érvényesíteni kívánja, saját személyükben perbe idézni vagy annak kimutatása mellett, hogy az alp.-ként perbe idéztetni kívánt bizottság tagjainak bíróság előtti képviseletére Sz. Gy. jogosítva van, megnevezni azon személyeket, a kiknek képviseletében Sz. Gy.-t perbe idéztetni és marasztaltatni kérte. Minthogy azonban] felp. ezt elmulasztotta, másrészről azonban keresetében 'Sz. Gy.-t nem saját személyében, hanem mint az aradvárosi kereskedelmi akadémia épületbizottságának elnökét kérte marasztaltatni. Sz. Gy. egyedüli perbenállása mellett a perben nem álló s egyenként meg Isem nevezett bizottsági tagok ellen marasztaló ítélet nem hozható. C: Hh. (1895. szept. 13. 5890/94., sz.) Uradalom perképessége. L. a magánjog I. kötetében 90. szám alatt közölt határozatot. Szerzetes perképessége. 535. Szegedi T.: A szerzetes, ha nevén ingatlan van, a kötött haszonbéri szerződés alapján a haszonbér iránti kereseti joggal bir, mert tulajdonjoggal egybekötött jogot, míg az ingatlan nevén áll, gyakorolhat. (1897. G. 19. sz.) A fél halálának vagy cselekvőképessége elvesztének befolyása a perképességre. Az eljárás félbeszakadásának kérdése. 536. Bpesti T.: Általánosan elfogadott jogszabály, hogy a jogképesség a halál bekövetkeztével megszűnik s hogy ennélfogva elhalt egyén jogviszonynak az alanya egyáltalán nem lehet, s hogy a fejnnállott jogviszony alapján Valaminek a teljesítésére, tűrésére, vagy abbanhagyására bírói Ítélettel sem kötelezhető. Hazai jogunkban ennek a jogszabálynak a fennállását tételes törv.-i intézkedések, nevezetesen az 1874 : XXXIV. tcz. 43. §-ájnak a fél elhalálozása esetében a megbízott ügyvéd kötelességét megszabó rendelkezése, ugy az 1881 : LX. tcz.-nek a marasztalt fél elhalálozása esetére szóló s a végrehajtási