Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Könyvkivonati illetékesség. 155 korlat az 1875: XXXVII. t.-cz.-nek a kereskedelmi könyvek bizonyító 1 erejének tartamára vonatkozó rendelkezéseit a birói illetékességre nézve 35 is irányadóknak elfogadta, és hogy tehát a könyvvitel helyének illetékességét addig és annyiban lehet igénybe venni, a meddig és a menynyiben a könyveket a bizonyító erő megilleti. Minthogy pedig a könyvekbe történt bevezetés tényén, melyen a 35. §. 2. pontja szerinti illetékesség alapszik, a követelés átruházása mitsem változtat és az engedményező könyvei az engedményes által indított perben is bizonyítékul szolgálhatnak; minthogy a felp. a kereseti előadás szerint, mely az illetékesség kérdésének elbírálásánál irányadó, az A. a. könyvkivonatra hivatkozva a K. testvérek czégnek reá átruházott követelését érvényesiti az alp.-ek ellen; minthogy a 37,509/99. sz. hivatalos jelentésből kitünőleg a nevezett czég a íbpesti K. és Vtsz.-nél vezetett társas czégjegyzékek XIII. kötet 1. lapján be van vezetve; minthogy végül L. J. 3. rendű alp. mint kezes, a kit a Kt. 370. §-a szerint egyetemleges felelősség terhel, a perrendtartás 77. §. rendelkezéséhez képest ugyanazon perbe idézhető, mely az egyenes adósok ellen indíttatott: mindezeknél fogva a neheztelt végzés megváltoztatásával az elsőbiróságnak illetékességét megállapítani kellett. (1899. május 5. 1125/99. sz. a.) C.: A felfolyamodás hivatalból visszautasittatik; mert a másodbíróságnak az eljárt kir. tsz. helyi illetékességét megállapító végzése nem tartozik azok közé a végzések közé, melyek ellen az 1881: LIX. t.-cz. 59. §. 4. pontja értelmében további felfolyamodásnak helye van. 0899. okt. 12. 816. sz.) A könyvkivonati illetékességnek az adósság átvállalójával szemben igénybe vétele. 453. Bpesti K. és Vtsz.: Az a személy, a ki valamely üzletet a tartozásokkal együtt átvesz, a hitelező irányában jogilag ugyanazon helyzetbe jut, mint az üzlet előbbi tulajdonosa s ez utóbbival azonos tekintet alá esik; figyelembe véve tehát azt, hogy a felp. bejegyzett kereskedői, a ki eredeti adósával szemben az 1868: LIV. t.-cz. 35. §-ának 2. bekezdésében szabályozott birói illetőséget igénybe vehette, semmi akadálya sincs annak, hogy ezt a birói illetőséget igénybe vehesse az adósság átvállalása folytán eredeti adósa helyébe lépett alp.-sel szemben is. (1900. decz. 31. E. 370.) A könyvvitel helye alatt a bíróság területét vagy a községet kell-e érteni ? Ha a könyvvitel helyén több hasonfoku bíróság van, mindegyikük illetékes ? 454. Bpesti tsz.: Azt a körülményt, hogy felp. bejegyzett czég s mint ilyen bizonyító erejű könyvek vezetésére jogosult s könyveit, melyekre a kereseti követelést is alapítja, tényleg Budapesten vezeti, alp. maga is beismerte s az eljáró kir. járásbíróság illetékessége ellen csupán az okból emelt kifogást, mert a felp. üzleti telepe, hol a köny-