Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Könyvkivonati illetékesség151 25. §-ának azon intézkedése, mely szerint minden kereskedő ügyleteit ^8JZ • és vagyoni állását feltüntető könyveket köteles vezetni, semmi esetre 35 § 2. bek. sem magyarázható akként, hogy az általa kötött kereskedelmi ügyletből netalán felmerült kártérítési igények is a könyvekben kitüntetendők legyenek. Az A) alatti könyvkivonat ennélfogva az eljáró tsz. helyi illetőségének megállapítására alapul nem szolgálhatván, felp.-i keresetre nézve az eljáró tsz., miután alp. Brünnben lakik, a perrendtartás 35. §-a első bekezdése értelmében csak ugy volna illetékes, ha azon jogügylet, melyből alp. kártérítési kötelezettsége származtatik, az eljáró tsz. területén létre jött vagy ott teljesítendő lett volna. (3671/82. sz.) Az engedményes a követelést az alapszerződés teljesítése szerint illetékes vagy az ügyből kifolyóan törvényen alapuló kivételes intézkedés szerint illetékes bíróságnál perelheti. A kolozsvári kir. Ítélőtábla 8. sz- polg- döntvényeKolozsvári T.: Valamely követelés engedményezésével jogot nyer az engedményes arra is, hogy a követelést az annak alapjául szolgált eredeti szerződés teljesítése szerint illetékes, vagy az ügyletből kifolyóan, törv.-en alapuló kivételes intézkedés szerint illetékes bíróságnál beperesithesse. Indokok: A törv.-kezési eljárásnak azok a szabályai, a melyek a bírói hatáskör megállapítására vonatkoznak, közjogi alapokon épültek fel, ennélfogva hatáskör tekintetében a törv. által megállapított bíróságtól a felek csak azokban az esetekben vannak ^jogosítva eltérni, a melyekben a törv. (S. E. 1. §.) kifejezetten megengedi. Ezzel ellentétben a birói illetékesség megállapításánál a törv.-hozást csupán czélszerüségi elvek vezérelték; kiindulási pontul szolgált e tekintetben az, hogy valamely jog mikép érvényesíthető ugy, hogy elbírálása gyorsan, olcsón s alaposan eszközölhető legyen. Ezt véve alapul, a törv.-hozás a birói illetékesség megállapítására vonatkozó rendelkezéseit dispositiv jelleggel ruházta fel, a mennyiben a feleket felruházta azzal a joggal (perrendtartás 52. §.), hogy a birói illetékességet akaratuk szerint állapithatják meg, kivéve azokat az eseteket, a melyekben a törv. (perrendtartás 53. §.) kifejezetten tiltja; továbbá a birói hatáskör hiánya hivatalból vizsgálandó, mig a birói illetékesség hiánya csupán alp. kifogása alapján. [Mindezekből kitünőleg a felek szerződő akarata a perrendtartás 53. §-ában irt esetek kivételével a birói illetékesség tekintetében szabadon érvényesülhet. Hogy ez az akaratnyilvánítás a szerződő személyeket tekintve jogilag érvényes-e, az a kérdés már az általános magánjognak a cselekvési képességére vonatkozó sza-