Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Birtokbiróság. 121 lalt azon rendelkezés alkalmazandó, mely szerint ezek a keresetek, felp. választásához képest alp.n-ek vagy személyes bírósága, vagy pedig azon bíróság előtt érvényesíthetők, melynek területén a tkvi-leg terhelt birtok fekszik. Indokok: Az 1868 :LIV. tcz. 44. §-a bekeblezett vagy előjegyzett követelések iránt indítandó kérésbetekre nézve még akkor is, ha a követelés behajtása az előjegyzés igazolásával van összekapcsolva, külön birói illetőséget állapított meg, melynél fogva valamely zálogjoggal biztosított követeléis behajtása, felp. választásához képest, az alp.-nek vagy személyes bírósága, vagy pedig azon bíróság előtt érvényesíthető, melynek területén a tkvileg terhelt birtok fekszik. A törv.-kezesi rdts ezen intézkedése az emiitett keresetnek főleg személyes jellegében találja indokolását: mert ezen kereseteknél akár a követeléseknek megfizetésére, akár az arra nézve nyert zálogjogi előjegyzésnek igazolása forog kérdésben, a fődolog mindig a követelés; a zálogjog pedig csak mint a követelési jog járuléka tűnik elő, mely a követelés természetén mit sem változtat. S e tekintetben nem nem tesz különbséget az, ha a kereset nem a személyes adós, hanem csak a tkvileg terhelt birtok tulajdonosa ellen indíttatik; minthogy az utóbbira a perrendtartás 44. §-a második bekezdése szintúgy kiterjed, mint a személyes adósra, a mennyiben alp. alatt mindkettő értendő; minthogy továbbá a jelzálog eladásával a hitelező és adós közti jogviszony nem változik s a 44. §-bau emiitett kereset nem valamely dologi jogczimnek vitás uton érvényesítésében, hanem egy személyes követelés beperlésében áll, az ítélet erre, t. i. a követelésre nézve hozatik és a megítélt követelés a jelzálog tulajdonosa ellenében haj tátik végre. Az ily kereset természetét tehát a jelzálogos adósnak egyedüli perbe idézése sem változtatja át s a személyes adós mellőzéséből csak az következik, hogy a jelzálog tulajdonosa a követelés érvényes fennállása ellenében mindazon kifogásokat, a melyekkel különben a személyes adós élhetne, maga is! előadhatja s minthogy a zálogjog mindig érvényes követelésre vonatkozik, e tekintetben a zálogjog érvénye elleni kifogásait is felhozhatja. Magától értetik, hogy a jmennyiben a kereset nem, a birtokbiróságnál indíttatnék, a zálogjog megszüntetése a peruton sem kifogás, sem viszonkeresetképpen nem érvényesíthető. A jelzálogi keresetekre nézve már korábban is fennállott külön bírói illetőségen alapszik az 1860. szept. 19-iki miniszteri rendelet is, a mely a jelzálogilag biztosított követelések behajtására irányzott kereseteket, mint