Váltó-, csőd- és szabadalmi jog (Budapest, 1906)

74 Elfogadás. 187\^j^VI1' mert alperes neve sem a váltó szövegében, sem annak szövege alatt, 21. §. hanem a váltónak elkülönitott részén, annak szövegén kivül eső szélén fordul elő s igy tekintettel arra, hogy alperesnek jelzett minőségié a váltónak egyéb tartalmából sem következtethető, felperes keresetével helyesen utasíttatott el. (1903. június 9. 1430/1902. sz. a.) — V. ö. a 169., 190. sz. a. és a 92. §-nál közölt" esetekkel. A társaság képviselője a társaság nevében a váltót saját személyes ren-, deletére jogérvényesen el nem fogadhatja. 235. Bptesti T.: Nem vitás, hogy a keresethez csatolt váltókat felperesnek férje, lovag B. R. mint kibocsátó a saját rendeletére és az alperas czégre intézvényezve állította ki, és ugyanő, mint az alperes társaság képviseletére és czégének jegyzésére jogosított igazgatósági tagja, az alperes czég elfogadói nyilatkozatával is ellátta. Tekintve, hogy a lovag B. R.-t arra, hogy önmaga javára az alperes czéget 96.000 korona erejéig váltói utón lekötelezze, sem a 8 :/. alatt csatolt közgyűlési jegyzőkönyvben foglalt felhatalmazás, c'em a kereskedelmi törvénynek a czégjegyző jogkörét szabályozó rendelkezései fel nem jogosították, mivel lovag B. R.-nek, mint a czégjegyzésre jogosított igazgatónak a 'Czégjegyzési jogosultsággal csupán az általa képviselt czég érdekében és a társaságon kivül álló harmadik személyekkel szemben lett volna szabad élnie, de nem állott szabadságában azt a jogosítványt a társaság ellenében arra felhasználnia, hogy a társaságot önmaga irányában váltóilag kötelezze, tekintve, hogy eZ okból a kereseti váltók alapján alperes és B. R. között érvényes váltóügylet létrejöttnek nem tekinthető, ez a kifogás pedig felperessel, mint lovag B. R.-nek vele közös háztartásban élő házastársával szemben is érvényesíthető: a kibocsátott sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett felperes keresetével egész terjedelmében elutasítandó. Az előadottakkal szemben nem bír sulylyal felperesnek az az érvelése, hogy férje alperes társaságnak nagyobbrészt felperesi vagyonából tényleg kölcsönöket adott és hogy a váltók kiállítása időpontjában alperes kölcsön czimén lovag B. R.-nek, illetőleg felperesnek 106.000 koronával, és így a íkereseti váltók névértékét meghaladó összeggel adósa volt: mert ez a körülmény csak arra jogosítja fel felperest és férjét, hogy az alperesnek kölcsön adott összegeket a törvény rendes utján követelhessék, de az érvénytelen váltókötelezettségnek érvényesithetését ez a körülmény maga után nem vonhatja. €,: Indokaiból helybenhagyta. (1902. október 28. 1013. sz.) — V ö. a 222., 223., 243. és 244. sz. esetekkel/ Megszorítással elfogadott váltó. A váltóbirtokos jogai. 22. §. 236. A kereseti váltó N. M.-ra volt intézvényezve. Alperes azt «mint T. L. gyámja» fogadta el. Az ipolysági tsz., alperest saját személyében marasztalta (1888. okt. 27. 3747. sz-) A bpesti T. elutasította a keresetet (1889jun. 25. 8105/88.) A kir. ítélő tábla ítéletének megváltoztatásával ,az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben annak indokaiból és azért, mert a váltótörvény-