Váltó-, csőd- és szabadalmi jog (Budapest, 1906)
Az idegen váltó kellékei. 1876:XXVJI. aa «Angenommen» szó más kézzel és utólag írottnak mutatkozik, mely „ " ' szerint a váltón most kibocsátókónt szereplő W. B. neve a nyomtatott váltó szövegébe, a «Bericht» szóra íratott, és így a W. B. kibocsátói aláírás utólag beszurottnak mutatkozik, az vélelmezendő, hogy a váltónak kibocsátója eredetileg másodrendű alperes Sch. Antal utóda volt, s a váltó csak később lett reá is intézvényezve és ujabb kibocsátói aláírással ellátva. Ezen vélelemmel szemben felperest terhelte volna annak bizonyítása, hogy másodrendű alperes a kereseti váltót már eredetileg mint elfogadó irta aflá, vagy hogy a kibocsátói minőségnek elfogadói minőséggé változtatása másodrendű alp. beleegyezésével történt. De felperes ezt bizonyítani meg sem kísérletté. Ezek szerint másodrendű alperes a kereseti váltó kibocsátójának tartandó. (1890. decz. 18. 1372.) «X X X Für Josephine FI.» nem kellékszerü kibocsátói aláirá*. 90. C: A váltó előlapján három keresztvonás alatt sajátkezű aláírás alakjában előforduló eme kifejezés «Für Josefine Fl.» kibocsátói névaláírást nem képez s a fölébe helyezett három rendbeli keresztvonás kiegészítésére szolgáló névaláirói előttemezésül tekinthető csupán. (1884. okt. 16. 886.) Kibocsátói aláírás a váltó közepén. 91. C: Ama aláírás, mely nem a váltó szövege alatt, hanem a váltó közepén, a szöveg jobb oldalán fordul elő, kibocsátói aláírásnak nem tekinthető. (1886. máj. 12. 296.) Kibocsátói aláírás a váltó szövegében. 92. B p e s t i T.: Az idegen váltónak jogi természete szerint a kibocsátó arra hivja fel az intézvényeaettet, hogy a váltóösszeget a lejáratkor la rendelvényesnek fizesse ki, e szerint, hogy valamely pzemély, kinek névírása a váltó előlapján előfordul, kibocsátónak tekintessék, szükséges, hogy majglai a váltó tüntesse fel, hogy a névaláírás, erre a felhívásra vonatkozik, ez pedig csak akkor áll be, ha a kibocsátó ezt a felhívást tartalmazó váltó szövegét aláírja; de mert a kereset alapját képező okiraton a kibocsátói aláírás nem a fizetési felhívást tartalmazó és |i váltó lényieges kellékeit mjagájban foglaló szöveg alá, hanem magában a szövegben fordulván elő, az a névaláírás a V. T. 3. §. 5. pontjábjail előirt kibocsátói aláírásnak nem tekinthető e szerint a kereset alapját képező okiratból a V. T. 3. §. 5. pontjában előirt egyik lényeges kellék hiányozván, az elsőbiróság a V. T. 4. §. értelmében helyesen utasította vissza a hatáskörébe nem tartozó keresetet. C: Hh. (1898. jun. 22. 459-) A váltó szövegének utolsó sorába irt kibocsátói aláirás. 93. C: Felperesnek névaláírása a váltón az idegen váltónak lényeges tartalmát képező fizetési felhívást befejező szöveg alatt van s a váltó