Váltó-, csőd- és szabadalmi jog (Budapest, 1906)

90 Jogellenes telepítés k:fogásolása. t-cz Indokok: A váltótörvénynek a telepitett váltó fogalmát meg24. §. határozó 24. §-a szerint akkor forog fenn telepítés, ha a váltón az intézvényezett lakhelyétől «különböző fizetési hely» van kijelölve, mely kifejezés alatt a dolog természeténél fogva a közigazgatási tekintetben külön községet képező hlely értendő, (melynek az intézvényezett lakhelyétől térbeli távolsága vagy közelsége teljesen közömbös. Minthogy a váltókon előforduló intézvényezett T. J. Liptó-Szent-Miklóson lakott, a fizetés pedig Verbicz-Hutákson volt teljesítendő, mely felperes beismerése szerint is, habár Liptó-Szent-Miklóssal összeépült, de közigazgatási szempontból különálló községet képez, kétségtelen, hogy a kereset alapját képező váltók telepitett váltók, melyekre nézve felperes kifogásolt kereseti jogának megbirálásánál a váltótörvény 43., illetve 44. §§-ai irányadók, vagyis az vizsgálandó, vájjon felperes lejáratkor törvényes időben és módon óvatolta-e azokat? A V. T. 41. §-ának utolsó bekezdése értelmében az óvás a fizetés napján déli 12 óra után vehető íel és pedig azért, mert a 33. §. szerint a fizetést a fizetési napon déli 12 óráig kell teljesíteni miből következik, hogy az ezen időpontot megelőzőleg felvett óvás törvémyes időben felvettnek nemi tekinthető. A kereseti A., B., C. és D. alatti váltók 1886- évi márczius hó 25-én, tehát a Gergely-naptár szerinti ünnepnapon (Gyümölcsoltó boldogasszony napján) jártak le: a fizetés tehát a V. T. 103. §-a szerint a legközelebbi köznapon, vagyis márczius 26-án és pedig fentiek szerint déli 12 óráig teljesíthető volt. Tekintve, hogy az E., F., G. és H. alatt csatolt okiratok szerint az óvás mindegyik váltóra nézve márczius 26-ik napján, délelőtti 9 órakor már felvétetett, felperes az elfogadó, illetve jogutódjai elleni váltókereseti jogát is az idézett 43. §-nak második pontja értelmében elvesztette. Nem, volt figyelembe vehető felperesnek az az állítása, hogy a kereseti váltók azért sem; tekinthetők telepitetteknek, mivel azokon S. J. nem az intézvényező, sem pedig az intézvényezett telepesként meg nem jelölte, hanem maga felperes és pedig a lejárat napján irta a váltókra, mert a váltóadós jogosítva van a váltóknak jelen alakját elfogadni, és a váltóbirtokos az abból folyó váltójogi következményeknek köteles magát alávetni már pedig a kereseti váltók jelen alakjukban, miként fentebb kifejtve volt, telepitett váltók, melyeket egyébiránt az óvások tartalmából kitetszőleg maga felperes is olyanoknak tekintett. (1888. november 13. 5717. sz.) C: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik indokainál fogva és azért: mert a kereseti váltóknak állítólag jogosulatlan telepítése ellen egyedül alpereseket illethetné meg a kifogásolási jog; de egyébként is S. J. tanú vallomásával részbizonyiték sincs szolgáltatva arra nézve, hogy a kérdéses telepítések az erre jogosítottak előleges vagy utólagos hozzájárulása nélkül történtek. (1889. mircz. 21. 98. sz.)