Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

78 Öröklési jog-. tői származott ági vagyont képez, ezen ingatlanból csupán a 2—7. sorszámok a. felvett kültelek fele volt megítélhető, a kereset egyéb részével pedig felp. el volt utasítandó, mert az 1. sorszám a. 186. sz. házat néhai Sz. J. végrendeletében nejének, az alp.-nek hagyta, ugy azonban, hogy ha az első házasságból származó J. nevü fia életben marad, a ház fele ezen leszármazót illesse. Minthogy pedig örökhagyó J. nevü fia a végrendelet alkotása után, de végrendelkező előtt meghalt és bizonyossá lett, hogy azon feltétel, melyhez örökhagyó az alp.-t illető végrendeleti öröklés korlátolását kötötte, többé be nem következhetik, alp. öröklési joga korlátlanná vált és ő a kérdésben forgó ház korlátlan végrendeleti örökösévé lett, ugy hogy habár alp. ezen házat az 1. sz. a. szerint fiának, A.-nak átengedte, ez utóbbi a kérdésben forgó házat nem atyja után öröklés czimén, hanem anyjától nyert ajándék utján kapta, ennélfogva felp. arra mint ági vagyonra többé öröklési igényeket nem érvényesíthet. így áll a dolog a nagyapai telek felével is, mely a kereset szerint nem 62/3 öl széles, hanem 9 öl széles telket képez, mert ezen telket néhai Sz. J. felében nejének, felében pedig A. fiának hagyta, a miből következik, hogy noha alp. a neki hagyományozott fél telket is A. fiának átengedte, ez A.-ra nézve többé már nem ági öröklött vagyont, hanem anyjának ajándékát képezte, melyben tehát többé ági öröklésnek helye nincs. Ezek szerint olyan ági öröklött vagyont, melyre nézve felp.-t Sz. A. után az oldalági öröklés megilleti, a teleknek csupán az A. részére hagyományozott fele képezvén, ezt felp. részére ilyen czimen megítélni s alp.-t a telekkönyvezés eltűrésére és a birtok átengedésére kötelezni kellett. Elvont haszon felp. részére nem volt megítélhető, mert mindaddig, mig a vitás öröklés kérdése nem szabályoztatik, alp.-t roszhiszemü birtokosnak tekinteni nem lehet. (1889. decz. 11. 53,303. sz.) C.: A másodbiróság Ítélete a kereset részbeni elutasítását tárgyazó nem neheztelt részében érintetlenül, felebbezett részében pedig az ide vonatkozólag felhozott indokok alapján s még azért hagyatik helyben, mert ha az alp. bizonyította volna is azon állítását, hogy ő felp.-sel az elhalt férje Sz. J. hagyatéka iránt kiegyezett, ezen körülmény nem gátolja felp.-t abban, hogy Sz. A. unokaöcscse és alp. fiára felp. ágától háramlott javakra örökségi igényét érvényesíthesse. (1890. nov. 4. 1540. sz.)