Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

50 Öröklési jog. sodbiróság ítéletének megváltoztatásával, az elsőbiróság ítélete volt helybenhagyandó. (1895. nov. 6. 6245/1894. sz.) Az öröklés joghatályának kezdete. Örökös az örökhagyó életében ez ellen igényeket nem támaszthat. 35. C.: Eldöntésre vár az, hogy vajon felp.-ek azon az okon, hogy 1. r. alp. elhalt férjével közös végrendeletben intézkedett felp. javára, az 1. r. alp. az azon végrendeletben neki szánt előnyt elhalt férje hagyatéka tárgyalásánál annak a végrendeletnek alapján elfogadta, jogositva vannak e az 1. r. alp. által nekik szánt; de részint még 1. r. alp. tulajdonában levő, részint 2—5. r. alp.-éknek eladott vagyonhoz a kereseti s illetve tulajdoni és biztosítási igényeket támasztani s az általa eszközölt eladásokat megtámadni. Altalános jogszabály, hogy az örökség csak az örökhagyó elhaltával nyilik meg, és az örökös végrendeleti öröklés esetében is csak ahhoz a vagyonhoz szerez jogot, mely az örökhagyó elhaltakor annak a hagyatékában maradt; amiből következik, hogy az örökös s igy a jelen esetben felp.-ek a nekik szánt és a végrendelkező birtokában levő vagyonra annak az életében semminemű igényt nem támaszthatnak, de nem támaszthatnak igényt ama vagyon azon részeihez sem, amelyeket a végrendelkező vagyis 1. r. alp. életében elidegenített, mivel a végrendelkező vagyona feletti rendelkezésében élők között a végrendelet által gátolva nincs, és ezen nem változtat az, hogy végrendelkező — mint a jelen esetben — házastársával közös végrendeletben intézkedett, mivel a végrendelet közös volta egymagában végrendelkezők egyikét sem korlátozza abban, hogy saját vagyona felett élők között szabadon rendelkezhessen, és e tekintetben gátló körülményt 1. r. alp.-re nézve az sem képezett, hogy 1. r. alp. a végrendeletben általa és férje által egymásnak kölcsönösen szánt előnyöket férje elhaltával elfogadta, mivel azok az előnyök nem voltak részére attól a feltételtől függőleg biztosítva, hogy elfogadásuk esetében saját vagyona felett élők között szabadon ne rendelkezhessen. (1899. nov. 22-én 5051. sz.) Az örökös a törvénynél fogva (ipso jure) örökösödik a hagyatéki eljárás mellőzése esetében is. 36. C.: A másodbiróság Ítélete megváltoztatik akként, hogy a per érdemben megbirálandónak mondatik ki és a T. a rendelkezésnek megtelelő további szabályszerű eljárásra utasittatik. Indokok: Hazai öröklési jogrendszerünk elve szerint az